Görögországtól Franciaországig más-más intézkedéseket vezettek be a koronavírus-járvány megfékezése érdekében. A V4NA összefoglalótt készített arról, hogy, hol és kiknek kötelező a koronavírus-elleni védőoltás, és hogy mi van ezen intézkedések hátterében.

Ahol a tűzoltóknak is kötelező az oltás

Forrás: Twitter

A francia kormány 2021. szeptember 15-től kötelezővé tette a koronavírus elleni oltást azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik közvetlen kapcsolatban állnak az ellátást igénybe vevő személyekkel, az intézkedés 2,7 millió embert érint. Azok, akik nem oltatták be magukat nem dolgozhattak tovább. Olivier Véran egészségügyi miniszter szeptember 16-i bejelentése alapján a rendelet életbe lépését követő napon mintegy 3000 olyan dolgozót kellett felfüggeszteni, akik nem vették fel az oltást.

La vaccination est une chance, pour soi et les autres. Une grande majorité des soignants est déjá protégée. J’invite ceux qui ne le sont pas á se faire vacciner sans délai. Une loi prévoira qu’á compter du 15 septembre, des contrôles seront effectués, et des sanctions appliquées.

— Olivier Véran (@olivierveran) July 12, 2021

Szeptember 12-i adatok szerint az oltásra kötelezett francia egészségügyi dolgozók 89,3 százaléka kapta meg legalább az első adag vakcinát.

Az oltási kötelezettség azokra vonatkozik, akik kórházakban, idősotthonokban és szociális intézményekben dolgoznak, beleértve azokat is, akik otthonápolást végeznek, továbbá a tűzoltóknak és a mentősöknek is be kell oltatniuk magukat Franciaországban.

A kötelező oltásról szóló törvény 2. és 3. cikke részletesen felsorolja azokat a létesítményeket, melyek dolgozóinak be kell oltatniuk magukat, még akkor is, ha adminisztratív munkát végeznek vagy a technikai személyzet tagjai, ugyanakkor a külsős cégek alkalmazottjaira nem vonatkozik az oltási kötelezettség.

Franciaországban egyébként az átoltottság a magán úton dolgozó ápolók esetében a legmagasabb és az ország északi részében lévő Hauts-de-France megye és Normandia területén kiemelkedő, közel 95 százalékos az arány.

Az ország déli részén lévő Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban a legalacsonyabb az ápolók oltottsága, ám még itt is megközelíti a 90 százalékot (88,9%), Korzikán az átoltottság, 87,3 százalék.

Franciaország tengerentúli megyéiben a legalacsonyabbak a számok, Guadeloupe szigetén a magán ápolóknak csak 62 százaléka van beoltva, ez az arány Martinique-on és Francia Guayanán 61,6, illetve 65 százalék.

Az idősotthonok dolgozóinak átoltottsága szintén a két északi megyében, Normandiában és Hauts-de-France-ban a legmagasabb, 90 százalék feletti és a sereghajtó itt is Provence-Alpes-Côte d’Azur régió és Korzika, 76,7 és 79,6 százalékkal.

Ami a tűzoltókat illeti, Párizsban és a főváros környékén 95 százalékos az átoltottsági arány, az ország északi részén azonban csak 68 százalék van beoltva.

Belgiumban a kórházak dolgozói körében a legjobb az átoltottsági arány

Belgiumban a lakosság számára nem tették kötelezővé az oltást és Alexander De Croo miniszterelnök szeptember 11-én arról beszélt egy interjúban, hogy nem is lesz bevezetve a kötelező oltás. Azzal indokolta a döntést, hogy a gyakorlatban rendkívül nehéz lenne a lakosok oltottságának ellenőrzése, továbbá az oltást megtagadók szankcionálása is kérdéses lenne.

Az egészségügyi dolgozók esetében azonban már más a helyzet, a Codeco belga egyeztető bizottság egy szeptember 17-én tartott konzultációjának eredményeképp bevezették az egészségügyben dolgozók számára a kötelező koronavírus elleni oltást, mivel túl alacsony volt az érintett szakma dolgozóinak az átoltottsága.

A döntést azzal indokolták, hogy a pácienseknek jogukban áll meggyőződni arról, hogy az őket gondozó emberek nem fertőzik meg őket.

A Codeco arra kérte a Covid Bizottságot és a szövetségi közegészségügyi és munkaügyi minisztereket, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megfelelő keretet dolgozzanak ki az egészségügyi dolgozók kötelező oltására.

LIVE. Persconferentie over beslissingen Overlegcomité – Conférence de presse annonçant les décisions du Comité de Concertation. https://t.co/xp6M2S8TJx

— Alexander De Croo (@alexanderdecroo) September 17, 2021

Bár a konkrét rendelet még nem született meg ez ügyben, egyre több egészségügyi dolgozó oltatja be magát.

A L’Echo című francia nyelvű belga lap szeptember végén megjelent cikkében a Sciensano belga közegészségügyi intézet adataira hivatkozva arról ír, hogy

az országban lévő egészségügyi intézmények személyzetének közel 90 százalékos az átoltottsága,

a statisztikában azonban csak az intézmények bejelentett dolgozóinak adatai szerepelnek, a magánorvosok és a magánápolók nem, márpedig sok magánpraxissal rendelkező orvos van Belgiumban.

Belgiumban a kórházak dolgozói körében a legjobb az átoltottsági arány, országos szinten 90,6 százalék. Flandriában ez az arány magasabb az országos átlagnál, 96,5 százalék, Vallóniában pedig 83,9 százalék. A fővárosban az országos szintnél alacsonyabb az átoltottság, Brüsszelben ugyanis a kórházi dolgozók 84,6 százaléka van beoltva.

Az idősotthonok esetében ennél rosszabbak az adatok, bár a flamand területen igen magas, 93,8 százalék az átoltottság. Vallóniában ennél jóval kevesebb idősotthonban dolgozó személy van beoltva, 78,5 százalék, Brüsszelben pedig 66,9 százalék, ami pont 20 százalékkal marad el a 86,9 százalékos országos átlagtól.

Felmerült a pedagógusok kötelező oltása is

Olaszországban a koronavírus ellen be nem oltott egészségügyi dolgozókat felmentik a munka alól egészen addig, ameddig be nem oltják magukat. Ezekben az esetekben a munkáltatónak van annyi mozgástere, hogy eldöntheti, hogy az első felszólítás után szabadságra küldi, vagy felfüggeszti a munkavállalót esetleg olyan munkakörbe helyezi át, ahol a rendeletek szerint nem kötelező az oltás.

A rendeletek értelmében augusztus 31-e óta minden egészségügyi dolgozónak kötelező felvennie az oltást, a régiók vezetői azonban szeptember végén állásfoglalást kértek az egészségügyi minisztériumtól, mivel attól tartanak, hogy számos egészségügyi szolgáltatás nem fog üzemelni a hirtelen kieső munkaerő miatt.

A statisztikai adatok szerint mintegy 36 ezer oltatlan egészségügyi dolgozó él Olaszországban.

A legnagyobb arányban Friuli Venezia Giulia régióban nincsenek beoltva az egészségügyi szakemberek, ahol a munkavállalók csaknem 10 százaléka oltatlan.

De nemcsak az egészségügyi dolgozók kötelező oltása merült fel, korábban vizsgálták a pedagógusok és az oktatásban dolgozók kötelező oltásának lehetőségét. Ezt a tervet végül elvették, mivel a régiók statisztikái szerint a pedagógusok nagyjából 85 százaléka beoltotta magát, így a kormány a jelenlegi járványhelyzetet is figyelembe véve nem tartja indokoltnak a kötelező vakcinázást az oktatásban dolgozóknak.

Még tart a konzultáció az egészségügyi dolgozók kötelező oltásáról

Az Egyesült Királyságban október elsejétől kötelező a védőoltás felvétele az idősotthonokban dolgozók számára, és szeptemberben kezdett el tárgyalni a kormány az egészségügyi dolgozók oltásáról. Az országos egészségügyi szolgálat (NHS) statisztikái szerint az egészségügyben dolgozók 92 százaléka kapta meg az első, míg 88 már a második vakcinát is.

A kormány úgy döntött, hogy konzultáció keretében kikéri az egészségügyi és gondozási intézmények álláspontját is az egészségügyi dolgozók kötelező oltásával kapcsolatban. A konzultáció hat hétig fog tartani, és arról is szól, hogy amennyiben az egészségügyi dolgozókra nézve kötelezővé teszik az oltást, abban az esetben mit kezdjenek a kórházakban, illetve a bentlakásos egészségügyi intézményekben dolgozó nem egészségügyi dolgozókkal.

„Sok kórházban és más egészségügyi intézményben kezelt beteget érinthet súlyosan a koronavírus,

ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megvédjük őket.

Az már világossá vált, hogy a vakcinák milyen hatással vannak a légzőszervi betegséget okozó vírusokkal szemben, ezért ki kell vizsgálnunk, hogy milyen formában lehetne a koronavírus és az influenza elleni védőoltást kötelezővé tenni”, mondta Sajid Javid szociális ügyekért és egészségügyért felelős miniszter.

A legtöbb helyen az idősotthonok és egészségügyi intézmények dolgozóit érinti a kötelezettség

Magyarországon július közepén döntött úgy a kormány, hogy kötelező lesz a Covid-19 elleni védőoltást az egészségügyi dolgozók számára. Orbán Viktor miniszterelnök akkor a közmédiának úgy fogalmazott, hogy az oltás „kötelezővé tételnek nem vagyunk a hívei”, viszont az egészségügyi dolgozóknak fel kell venniük azt. Mint mondta,

Ők embereket gyógyítanak, így nem kockáztathatjuk, hogy nincsenek beoltva.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra is, hogy eddig is voltak olyan oltások, amelyek nélkül nem lehetett dolgozni az egészségügyben, és a lista most eggyel bővül.

Görögországban szintén július közepén hoztak döntést, akkor azonnali hatállyal kötelezővé tette a védőoltást az idősotthonokban dolgozók számára. A kormány a kötelező oltásfelvételt szeptembertől az egészségügyi dolgozókra is kiterjesztette. Lettországban pedig nem csak az egészségügyi- és szociális-, hanem az oktatási intézmények dolgozói számára is a munka feltételévé tették a védettségi igazolvány meglétét.

Horvátországban október elejétől minden egészségügyben és szociális ellátásban dolgozónak rendelkeznie kell oltási- vagy gyógyultsági igazolással, illetve negatív teszttel a munkavégzéshez, Vili Beros horvát egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint.

Zakonska obveza i cilj nam je zaštititi pacijente i zaposlenike u zdravstvenom sustavu od ulaska i širenja zaraze virusa. Uvođenje dodatnih sigurnosnih mjera u zdravstveni sustav s početkom listopada isključivo imaju za cilj sigurnost svih, a ne kažnjavanje bilo koga!

— Vili Beroš (@ViliBeros) September 23, 2021

Mint mondta,

Alapvető célunk és jogi kötelezettségünk, hogy a lehető leghatékonyabb módon megakadályozzuk a vírus betörését az egészségügyi és szociális ellátó rendszerbe

Hozzátéve, hogy ezzel védeni akarnak mindenkit, nem pedig büntetni. Kiemelte az egészségügyi alkalmazottak eldönthetik, hogy beoltatják-e magukat vagy háromnaponta koronavírustesztet végeztetnek el.