Jelentősen megváltozott az a kép, amelyet a világban Svédország alacsony bűnözési rátájú országból mára a nyugat-európai átlagot jóval meghaladó gyilkossági rátával rendelkező állam lett. A társadalmi zavargások, a felgyújtott autók, a mentőszolgálat munkatársai elleni támadások és a zavargások visszatérő jelenségek, a lövöldözések pedig olyan gyakoriak, hogy már alig kerülnek a címlapokra.

Egykor Svédország volt az az északi ország, amely kis népessége ellenére számos jelentős innovációért és vállalkozásért volt felelős, és egyedülálló társadalmi kohézióval és biztonsággal rendelkezett. Aztán az hirtelen szélesre tárták a határokat, és migránsok millióit engedték be az országba a világ legdiszfunkcionálisabb társadalmaiból és kultúráiból.

Hogyan hatott a nagyarányú bevándorlás, az elszabadult bandabűnözés, a példátlan robbanások és lövöldözések a mai Svédország-képre? A Svédek a nagyvilágban, egy 1938 óta létező nonprofit és politikailag független szervezet közelebbről is megvizsgálta.

„Külföldön élő svédek szemével szerettük volna megtudni, hogyan látja a környezetük Svédországot. A külföldön élő svédek fontos nagykövetei Svédországnak, mert hozzájárulhatnak ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk az országról”

– mondja Cecilia Borglin, a Svédek a nagyvilágban főtitkára. Az eredmények azt mutatják, hogy a Svédországról külföldön alkotott kép egyre megosztottabb. Míg egykor egyöntetűen egyetértettek abban az emberek, hogy Svédország egy biztonságos, virágzó jóléti állam, ma már egyre nagyobb azoknak a tábora, akik szerint nem érdemes ott élni.

A bűnözés mellett azzal a ténnyel is szembesülnek szerte a világban, hogy a migránsok nagy csoportot alkotnak a társadalomban, és hogy megnőtt a terrorizmus veszélye.

Giulio Meotti olasz újságíró az Arutz Sheva című izraeli lap vendégrovatában korábban arról írt, hogy Európa egyik legmodernebb országa a multikulturalizmus és a tömeges bevándorlás miatt összeomlóban van. Meotti megemlíti a rivális csoportok közötti zavargásokat országszerte, a rendőrök elleni erőszakos, fegyveres támadásokat, a nők ellen elkövetett mindennapos nemi erőszakot, és azt, hogy már tizenéves gyerekek is a bandákhoz verődnek. Gyakran pedig meg is halnak egy-egy összetűzésben.

A radikális demográfiai változást, amely jelenleg zajlik, az állam támogatja – írja Meotti, és megemlíti, hogy 1975-ben a svéd parlament egyhangúlag úgy döntött, hogy Svédországnak multikulturális országnak kell lennie. Akkoriban a bevándorlók több mint 40 százaléka finn volt. 2019-ben a bevándorlók 88 százaléka nem nyugati, 52 százaléka pedig muszlim országokból érkezett. A jelenlegi ütemben a svédek 2065-re kisebbségbe kerülnek – írja Meotti, idézve Kyösti Tarvainent, a helsinki Aalto Egyetem professzorát.

A változás további következménye, hogy Svédország alacsony bűnözési rátájú országból a nyugat-európai átlagot jóval meghaladó gyilkossági rátával rendelkezik. A társadalmi zavargások, a felgyújtott autók, a mentőszolgálat munkatársai elleni támadások és a zavargások visszatérő jelenségek, a lövöldözések pedig olyan gyakoriak, hogy már alig kerülnek be a címlapokra.