Keményen odaszólt a lengyel köztársasági elnök egy interjúban az Európai Unió vezető bürokratáinak.

A problémát megelőzni kell, nem kezelni a következményeit

Október 15-én parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban, ennek kapcsán Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök a Polsat News televíziós csatornának arról beszélt, reméli, hogy a választások után megalakuló új kormány olyan kormány lesz, amely mindenekelőtt Lengyelország és a lengyelek érdekeit tartja tiszteletben, mert ez a lengyel kormány kötelessége.

„Mindazok számára, akik úgy vélik, hogy egy problémának a következményeit kell megoldani, nem pedig megelőzni egy problémát, remélem, hogy a tegnap óta a Közel-Keleten kialakult helyzet fontos, kijózanító elem lesz. Ha az Európába irányuló migráció következő szakasza elindul, akkor figyelembe kell venni, amit a kezdetektől fogva mondunk, hogy az európai kötelezettségeket komolyan kell venni, az EU és a schengeni övezet határait meg kell védeni, plusz támogatást kell biztosítani ott, ahol konfliktusok vannak, és segíteni kell ott, ahol segítségre van szükség”

– fogalmazott az államfő. Duda jelezte, hogy Lengyelország nem ért egyet a migránsok kényszerű áthelyezésével, semmilyen kvótarendszerrel, és semmilyen szankcióval a migránsok európai elosztásával kapcsolatban.

A szolidaritás csak mese

Az elnök emlékeztetett arra is, hogy amikor Ukrajnában kitört a háború, és Lengyelországba menekülő ukránok érkeztek, akkor a lengyel kormány nem kapott támogatást az Európai Uniótól. Most már nincs kétsége afelől, hogy az európai szolidaritásról szóló mesék csak tündérmesék, amelyeket az európai intézményekben mesélnek nekünk – jelentette ki. Ahogy fogalmazott:

Figyelembe véve, amit az elmúlt években hallottam az európai vezetőktől, különösen akkor, amikor nagy volt a migrációs nyomás, 2015-ben, 2016-ban, amikor határozottan megvédtük a biztonságunkat, és elutasítottuk az áttelepítést, amelybe az előző, baloldali kormány korábban beleegyezett (…), akkor senki nem nézte meg, hogy hová akarnak menni ezek az emberek. Azt mondták nekünk: fogadjátok el, a többi nem érdekel bennünket, ezek az emberek legyenek veletek, maradjanak Lengyelországban.

Duda felidézte, hogy már akkor is feltette a kérdést Brüsszelnek: mit kellene tennie Lengyelországnak azokkal, akik nem akarnak Lengyelországban maradni? Be kellene zárni őket?

„Nos, ha akaratuk ellenére fogva tartjuk őket, az kétségtelenül a jogaik megsértése. Ha úgy bánunk velük, ahogyan kell, azaz szabad emberek maradnak, oda mehetnek, ahová akarnak, akkor a legtöbbjük azonnal Nyugat-Európa felé veszi az irányt, mert Nyugat-Európa volt a célpontjuk, nem Lengyelország. És azonnal konfliktusba kerülünk a nyugat-európai országokkal, amelyek lezárják a határokat”

– magyarázta az államfő, aki emlékeztetett arra, hogy nemrég Brüsszelben, a tagállamok európai uniós nagyköveteinek találkozóján elfogadták a migrációs és menekültügyi paktum utolsó elemét. Lengyelország és Magyarország ellenezte. Szlovákia, Csehország és Ausztria tartózkodott.

Az úgynevezett sürgősségi rendeletről van szó. A döntés megnyitja az utat az Európai Parlamenttel való tárgyalások megkezdéséhez az új szabályok végleges formájáról. Lengyelország kezdettől fogva ellenzi a menekültügyi és migrációs paktum rendelkezéseit. Varsó teljesen alkalmatlannak tartja a de facto csak áttelepítésen alapuló kötelező szolidaritást, illetve a migránsok be nem fogadása esetén kiszabható pénzügyi szankciókat.