Nem adnák Koszovót az EU-ért

Nem adnák Koszovót az EU-ért

A szerb lakosság 80 százaléka ellenzi az ország csatlakozását a NATO-hoz, nem támogatják, hogy szankciókat vezessen be Szerbia Oroszország ellen és Koszovó függetlenségét akkor sem ismernék el, ha cserébe gyorsított ütemben lehetne a balkáni állam az Európai Unió tagja.

NAGYVILÁG POLITIKA 2022. MÁJUS 21. 10:18

Folyamatos a nyomásgyakorlás

Az elmúlt hetekben ismét egyre nagyobb nyomást helyeztek Szerbiára. A nyugati hatalmak nem nézik jó szemmel, hogy Belgrád stratégiai célként jelölte meg az európai uniós csatlakozást, de ennek ellenére nem hajlandó megszakítani a hagyományosan jó kapcsolatait Kínával és Oroszországgal. Már az ukrán-orosz háború kitörése előtt is komoly kritikákat kapott a szerb vezetés, de amióta elkezdődött a fegyveres konfliktus, Brüsszel, Washington és Berlin is egyértelműen azt kéri, hogy a szerbek uniós tagjelöltként hangolják össze kül- és biztonságpolitikájukat az EU-val.

kép: Facebook

Szerbia elítélte az oroszok Ukrajna elleni agresszióját, elismerik annak területi integritását, de nem hajlandók szankciókat bevezetni Moszkva ellen. A szerb politikusok azt mondják, az országnak saját érdekei mentén kell politizálni, ez pedig ellentmond a büntetőintézkedések bevezetésével. Belgrád arra hivatkozik, hogy az uniós integráció folyamatában kell összehangolni a külpolitikát Brüsszellel, ha ez így van, akkor ráérnek még, hiszen egy évtizede tagjelölt az ország, a csatlakozási tárgyalások döcögnek, és senki sem tudja, hogy mikor lehet Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagja.

A folyamatos nyomásgyakorlás azonban nem tesz jót a nyugati szervezetek és szövetségek megítélésének. Pár héttel ezelőtt szinte derült égből villámcsapásként érkezett a hír, miszerint Szerbiában többen ellenzik az EU-hoz való csatlakozást, mint, akik mellette vannak. A V4NA is beszámolt róla, hogy a megkérdezettek többsége nem szeretné az országot az Unióban látni. Aleksandar Vučić ezt követően intézett televíziós beszédet, melyben leszögezte, hogy a közvélemény-kutatások ellenére maradnak az uniós csatlakozás útján, s a következő időszakban az egyik legfontosabb feladat az integrációs folyamat gyorsítása lesz. A szerb elnök úgy fogalmazott: ehhez egyértelműen gazdasági érdekek fűzik Belgrádot.

Szó sem lehet a NATO-csatlakozásról

Az Új Szerb Politikai Gondolat című folyóirat készíttetett közvélemény-kutatást a napokban. Azt kérdezték az emberektől, hogy miként viszonyulnak a NATO-hoz és mire lennének hajlandók azért, hogy minél előbb az EU tagja legyen Szerbia. Az eredmények óriási többséggel azt mutatták, hogy Koszovót nem adnák vásárra.

Kép: Facebook

A felmérés szerint a lakosok óriási többsége elutasítja, hogy az ország szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, ellenzi a NATO-csatlakozást és nem ismerné el Koszovó függetlenségét akkor sem, ha cserébe az Európai Unióban találná magát a balkáni állam. Đorđe Vukadinović, a folyóirat szerkesztője az adatok kommentálva elmondta: a felmérés egyértelműen mutatja, hogy noha sokan azt gondolják, mégsem megosztott az ország a legfontosabb politikai kérdésekben.

A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 82,1 százaléka mondta azt, hogy ellenzi az oroszok elleni szankciókat, 6,9 százalék támogatná azokat, míg 11 százaléknak nincs véleménye ezzel kapcsolatban. A lakosok azt válaszolták, hogy követik az Ukrajnában zajló eseményeket. A felmérésben résztvevők 49 százaléka szerint Oroszország joggal teszi azt, amit tesz, míg Ukrajnát 6,1 százalék támogatja. 24 százalék nem adott választ, 21 százalék szerint viszont senki nem hibáztatható.

„Amikor azt kérdeztük az emberektől, hogy ki a hibás a háborúért, akkor 68,7 százalék azt mondta, hogy a NATO, az ukránokat 7,4, az oroszokat pedig 5,6 százalék vonja felelősségre. 18 százalék pedig nem tudja, vagy nem akarja mondani “

– emelte ki az újságíró. Történelmi mélyponton van azok száma is, akik szerint Szerbiának be kellene lépnie az Észak-Atlanti Szövetségbe. A NATO-csatlakozás mellett 5,4 százalék foglalt állást, ellene pedig 87,2 százalék van.

Nem adnák Koszovót

Nem csak az ukrán-orosz háború kapcsán nagy a nyomásgyakorlás a szerbekre. A nyugati diplomácia egyértelműen elvárja Szerbiától, hogy normalizálja a viszonyát Koszovóval. Az ő olvasatukban ez azt jelenti, hogy Belgrádnak el kell ismernie Pristina szuverenitását és függetlenségét. Az EU államainak többsége, az USA és a nyugati hatalmak ezt már korábban megtették, míg Oroszország és Kína, valamint az Unió öt tagállama nem. Szerbia sem hajlandó erre, kompromisszumos megoldás hívei lennének a szerbek, de hogy ez pontosan mi is lehetne, nem tudni. Mindenesetre a koszovói albánok, élükön Albin Kurti miniszterelnökkel, a függetlenség elismerésén kívül szinte semmi másról nem hajlandók tárgyalni. Ebben a helyzetben szinte teljesen megfeneklettek a tárgyalások Belgrád és Pristina között.

Az Új Szerb Politikai Gondolat című folyóirat a felmérésben erre a témakörre is rákérdeztetett. Az emberek mindössze 5 százaléka vélekedett úgy, hogy el kell ismerni Koszovót az uniós csatlakozásért cserébe.

„Soha nem is volt 10 százalék felett azok aránya Szerbiában, akik az EU-hoz való csatlakozásért cserébe vállalnák, hogy lemondjanak Koszovóról. Ez azt jelenti, hogy az ország nem annyira megosztott, mint az egyes hatalmak szeretnék “

– nyilatkozta az eredményekkel kapcsolatban Đorđe Vukadinović.

NAGYVILÁG POLITIKA

Címkék:

kosovo, NATO, serbia