Hiánycikk volt a tej Szerbiában – nagyjából két hónapba telt, míg sikerült rendezni a helyzetet. Most azonban részben a lengyelországi importnak, részben a hatósági ár megszüntetésének köszönhetően, újra megteltek a polcok. A probléma forrása azonban nem szűnt meg.

Vucic: Aki hazai tejet akar, keljen hajnalban, és fejjen!

Néhány hete még üresek voltak a tejnek fenntartott polcok Szerbiában. Az elsődleges ok nyilvánvaló: nincs elég szarvasmarha az országban, egyre kevesebben foglalkoznak tejtermeléssel. Az igények azonban nagyok, így a kereslet túlhaladta a kínálatot.

A téma kapcsán Aleksandar Vucic államfő az egyik országos tévének nyilatkozva azt mondta, „nem lehetünk mindenben sikeresek”, a tejtermelés pedig egy olyan ágazat, melyben bár régen jók voltunk, most már behozatalra szorulunk. Mint részletezte, egyre kevesebben akarnak hajnalban kelni és tehenet fejni – az emberek elvárják, hogy mindig legyen friss tej a boltokban, de dolgozni már nem akarnak érte. Hozzátette, Szerbiának sikerült uniós tejet behoznia, amivel megoldotta az országos hiányt. A boltokban valóban megjelentek a lengyel, és elvétve cseh gyártmányú tejek, melyek néhány hétig szinte egyedüli alternatívát jelentettek.

kép: V4NA

A tej exportja egyébként jelenleg tilos. Szerbia csak Albániának és Észak-Macedóniának, vagyis az Open Balkan tagjainak szállít, ezekkel az országokkal ugyanis abban állapodott meg, hogy a válság idején kölcsönösen kisegítik egymást, amivel csak tudják. Az exporttilalom október 31-éig van érvényben.

Több pénz és 10-15 év kell az ágazat újjáélesztéséhez

Sanja Bugarski, a Szerbiai Marhatenyésztők Szövetségének elnöke azt mondta, sürgősen meg kell oldani a problémát, mezőgazdaság ugyanis nem létezik szarvasmarha-tartás és tejtermelés nélkül. Ha Szerbiában így marad a helyzet, a mezőgazdaságról már csak múlt időben beszélhetünk – nyomatékosította a szakember.

Bugarski szerint elsősorban a felvásárló cégek a hibásak, akik évek óta nem hajlandók megfelelő árat adni a nyers tejért, így egész egyszerűen nem kifizetődő a termelés.

Emellett óriási gondot jelentett az idei szárazság is, mely miatt kevesebb lett a takarmány, az árak pedig az egekbe szöktek. A szövetség elnöke szerint állami segítség nélkül nem tudnak kilábalni a bajból. Hogy mentse az ágazatot, a kormány emelt a tejprémiumon, de ez még mindig nem elég motiváció a gazdáknak.

Az agrárközgazdász, Milan Prostran szerint a jóváhagyott prémiumemelés nem elég ahhoz, hogy újra sínre kerüljön a tejtermelés. Mint magyarázta, Szerbia mezőgazdaságra szánt költségvetési kerete elmarad az uniós országokétól, legalább 10-15 évre és nagymértékű technológiai fejlesztésre lenne szükség ahhoz, hogy az állam felzárkózzon, és újra teljesen önellátó legyen. Addig pedig marad a behozatal – tette hozzá Prostran.

Megszűnt a hatósági korlátozás, feléledtek a helyi gyártók

Az állattartás nehéz helyzete mellett egy másik tényező is hozzájárulhatott a tejhiányhoz. Az állam ugyanis korábban, több más élelmiszerhez hasonlóan, a tej esetében is hatósági árat vezetett be. Ezt menet közben többször is emelte, de mostanra be kellett látnia, ha nem akarja, hogy a hazai tejgyárak tönkremenjenek, hagynia kell a piac törvényeit érvényesülni. A legutolsó, 129 dináros (1,1 eurós) hatósági ár megszüntetésével a tej ára előbb némileg megugrott, majd beállt a mostani szintre: egy liter tejért átlagosan 1,2-1,5 euró dinár ellenértékét kell fizetni.

kép: V4NA

Ebbe a versenybe pedig már a hazai tejgyárak is be tudtak szállni, így a boltok polcain újra megjelent a szerbiai tej: a friss és a tartós is. A választék is elfogadható: a csökkentettől a magas zsírtartalmúig, minden fajta elérhető. Ráadásul az is megfigyelhető, hogy a hazai cégek termékei néhány dinárral ugyan, de olcsóbbak, mint a lengyeleké. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az emberek sokkal szívesebben nyúlnak az ismert, régóta fogyasztott hazai márkákhoz, nem tűnik véletlennek az, hogy a boltokban a behozatali tejhez már jóval kevesebben nyúlnak, mint a hiány idején.

Nagyot ugrott az importált tejpor mennyisége is Szerbiában: tavaly az ország 3 249 tonnát importált, idén nyolc hónap alatt már hétezer tonnánál tartanak, ami máris több mint duplája az egy évvel korábbi mennyiségnek. A hivatalos indoklás szerint egyébként a tejpor az árutartalékokba kerül.

Aki viszont biztosra megy, és szeretne valódi tejet inni, visszatér a „régi idők” módszereihez, és háztól vásárol. Ez elsősorban falun működik, de egyre több városi család is úgy dönt, vidékről vesz friss tejet. Egy helyi család a V4NA-nak azt mondta, a termelők nagyjából 70 dinárt (60 eurócentet) kérnek literéért, ami a bolti ár fele, viszont több annál, amit a felvásárlóktól kapnának. Így végül is termelő és a vásárló is jól jár.