Eltérő szabályok vonatkoznak az Európai Unió tagállamaiban a nemzeti parlamentek képviselőire. Van olyan tagállam, ahol a korrupció elkerülése miatt szigorú törvény írja elő a politikusoknak, hogy évente nyilvános vagyonnyilatkozatot készítsenek, máshol azonban még csak hasonló követelmény sincs.

Lengyelország

A lengyel parlamenti képviselőknek a vagyonnyilatkozatukban el kell különíteniük a saját és a házastársuk anyagi helyzetét. A dokumentumban tartalmaznia kell a pénzügyi forrásaikat, a gazdasági társasági tulajdonukat, valamint a részvényeiket és kötvényeiket. A képviselőnek emellett fel kell tüntetniük az ingatlanjaikat is, és jelezni kell hogy milyen módon szerezték. A lengyel képviselők esetében nyilvántartást vezetnek minden magán –és közintézményben betöltött pozícióról, ha azokból bármilyen bevételhez jutnak. Arról is nyilatkozniuk kell, ha valamilyen alapítványnál vagy szövetkezetnél tiszteletbeli tagsága van. Emellett be kell vallani az egyéb munkaviszonyból származó jövedelmet és az ingóságot, ha 10 000 zlotynál nagyobb értékű, de a hiteleket és a kölcsönöket is 10 000 zloty érték felett kell feltüntetni. Az adományokról abban az esetben kell számot adni, ha az értéke meghaladja az adott év minimálbérének 50 százalékát.

Magyarország

Rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak a négyévente megválasztott magyar országgyűlési képviselőkre. Azért, hogy a nekik bizalmat szavazó emberek követhessék a vagyoni helyzetük változását, a politikusoknak minden évben készíteniük kell egy nyilatkozatot, amelyben részletesen beszámolnak a tulajdonukban lévő ingatlanokról és a nagyobb értékű ingóságokról. Emellett fel kell tüntetni a befektetéseket, az értékpapírokat, de még a hiteltartozásokat is, legyen szó hitelintézettől kapott pénzről, vagy magánszemélytől kapott kölcsönről. Az erről szóló vagyonnyilatkozatot a parlamenti ciklus alatt bárki megtekintheti a magyarországi parlament weboldalán. Ha egy képviselő nem tesz eleget a kötelezettségeinek, akkor súlyos büntetést szabnak ki rá.

Ahogy arról a V4NA korábban beszámolt, jóval lazább szabályok vonatkoznak a brüsszeli elitre, megágyazva ezzel a korrupciónak. Brüsszelben, a korrupció melegágyában az Európai Palament képviselőinek csak arról kell nyilatkozniuk, hogy milyen egyéb fizetést kapnak még a tiszteletdíjukon kívül, de hogy pontosan mennyit, arról már nem kell beszámolniuk. Az Európai Bizottság tagjainak valamivel többet kell bevallaniuk, de csak olyan munkahelyekről és vagyontárgyakról, amelyek összeférhetetlenséget okoznának. Az európai polgárok valójában szinte sehogy nem tudják nyomon követni, hogy hogyan változott a brüsszeliták vagyoni helyzete az ötéves megbízatás alatt.

Ausztria

Más a helyzet Ausztriában, ahol a szövetségi szintű Átláthatósági és összeférhetetlenségi törvény (Unvereinbarkeits- und Transparenz-Gesetz) szabályozza, hogy kiknek kell beszámolniuk a vagyonukról és pontosan mit kell feltüntetniük ebben a dokumentumban. Nyilvánossá kell hozniuk a tulajdonukban lévő ingatlanokat, a tőkejövedelmüket, valamint a vállalati részvényeiket és befektetéseiket. A képviselők két évente készítenek vagyonnyilatkozatot, amelyet a Számvevőszéknek kell benyújtaniuk. A dokumentum hitelességét azonban a Számvevőszéknek nem kell megvizsgálnia.

Belgium

Belgiumban a parlament aktív politikusainak és a közszolgálati munkaviszonyban foglalkoztatottaknak kell nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről. Be kell számolniuk az ingatlanjaikról és a nagyobb értékű ingóságaikról, valamint fel kell tüntetniük, hogy milyen kötvényeik és részvényeik vannak. Ha valaki nem készíti el a vagyonnyilatkozatát időben, azt pénzbüntetéssel sújtják, ha pedig valótlan adatokat közöl, annak jogi következményei vannak. A nyilatkozatokat azonban nem nyilvánosak, így a választók nem tekinthetik meg, a dokumentumokat ugyanis zárt borítékban kell benyújtani és csak a bíróság kérésére, vagy bűncselekmény gyanúja esetén lehet azokat felbontani.

Csehország

A kétkamarás cseh parlament képviselőinek évente nyilatkozniuk kell a hivatali idejük alatt a saját és házastársuk vagyongyarapodásáról, a tulajdonukban lévő ingatlan és ingóvagyonról, ezek értékéről és arról, hogy milyen módon jutott azokhoz. Emellett fel kell tüntetniük azokat a részvényeket és kötvényeket, amelyek egy meghatározott összeget meghaladnak. De hasonló szabály vonatkozik az ajándékokra, valamint a hiteltartozásokra is.

Bulgária

Bulgáriában az országgyűlés tagjainak nyilvánosságra kell hozniuk az ingatlanokat, a saját tulajdonú gépjárműveiket, a kötvényeket és részvényeket, továbbá a privatizáció során szerzett vagyonelemeket.. A magas állami tisztségviselőknek emellett nyilatkozniuk kell a Bulgáriában és külföldön szerzett bevételeikről és kiadásaikról is. Ide tartozik például az államfő, a parlament tagjai, a miniszterelnök és helyettese, illetve a miniszterek és helyetteseik, valamint a legfelsőbb bíróság elnöke. A vagyonnyilatkozatok az állami számvevőszékhez kerülnek és annak honlapjáról az állampolgárok számára nyilvánosan elérhetők.

Észtország

Észtországban a vagyonnyilatkozat benyújtására a kötelezettség jogi alapját a 2014-ben beiktatott Korrupcióellenes törvény (Anti-corruption Act) adja. Az arra kötelezetteknek a hivatalba lépés utáni négy hónapon belül kell benyújtaniuk, majd ezt követően minden évben. A kötelezettek köre többek között az államfő, a parlamenti képviselők, a kormány tagjai. A kormány felelős a vagyonnyilatkozatok elektronikus nyilvántartási rendszerének létrehozásáért és karbantartásáért, a nyilvánosság számára a hozzáférés biztosításáért. A vagyonnyilatkozat tartalmazza az adott politikus tulajdonában lévő ingatlanokat, a gépjárműveket és gazdasági társaságokban lévő tulajdonjogát. A kintlévőségekről és a tartozásokról is számot kell adni, hogy ha azok összege meghaladja a minimálbér négyszeresét. A vagyonnyilatkozatok három évig elérhetők.

Franciaország

Franciaországban a parlament tagjai közvetlenül azután nyújtják be vagyonnyilatkozatukat, hogy megválasztották őket. A dokumentumban fel kell tüntetni, hogy a nyilatkozattételig milyen ingatlanok tulajdonában áll az adott politikus és azok becsült értékeiről is nyilatkozni kell, a változásokat pedig haladéktalanul jelenteni kell. A nyilatkozatban szerepelnie kell külföldön lévő ingatlanokról is, valamint a nagyobb értékű ingóságokról és megtakarításokról, de a meglévő befektetésekről, életbiztosításokról és a gazdasági társaságokban betöltött tisztségekről is nyilatkozni kell. A nyilatkozatok nyilvánosak, kivéve a lakcím, a hozzátartozók adatai és az ingatlan elhelyezkedésére vonatkozó adatok.

Görögország

Görögországban valamivel enyhébbek a szabályok. A politikusoknak nyilatkozniuk kell a megelőző három évben szerzett jövedelemről, az ingatlanokról, a kötvény, részvény és egyéb pénzügyi érdekeltségekről, illetve azok értékéről. Fel kell tüntetni emellett a banki betéteket, valamint az összes járművet, ami a tulajdonukban van. Az első nyilatkozat beadása után a továbbiakban már csak a korábbihoz viszonyított változásokról kell számot adni. Mindehhez mellékelni kell az előző évi adó bevallási igazolását is. Ez nem csak a képviselőkre vonatkozik, hanem a velük egy háztartásban élőkre is.

Horvátország

Horvátországban a parlamenti képviselők és a magas közhivatalt betöltő személyeknek kötelező a vagyonnyilatkozat elkészítése. A hivatalba lépés után 30 nap áll rendelkezésre, hogy számot adjanak a korábban betöltött pozíciókról és az ingó– és ingatlanvagyonról, amely a képviselő és a vele egy háztartásban élők tulajdonában van, továbbá fel kell tüntetni az egyéb bevételi forrásokat. Ha egy képviselő vagyoni helyzetben jelentős változás áll be, akkor azt még abban az évben jeleznie kell. A horvátországi vagyonnyilatkozatok nyilvánosak, azokhoz bárki hozzáférhet, de van néhány olyan személyes adat, amit 2015 óta nem kötelező nyilvánosságra hozni. Ha valaki nem tesz eleget a kötelezettségének, az pénzbírsággal számolhat.

Lettország

Lettországban a parlamenti képviselőknek a hivatalba lépésük után egy hónapon belül kell benyújtaniuk először a vagyonnyilatkozatukat, majd ezután a dokumentumot évente frissíteni kell. A képviselők nem rendelkezhetnek részvénnyel és egyéb tulajdonjoggal olyan gazdasági társaságban, amely a közbeszerzéseken állami megrendelésekért indul. A közszolgálati tisztviselőnek nem lehet jövedelme olyan gazdasági társaságból sem, amely kedvező adózású országban van bejegyezve. A nyilatkozatban fel kell tüntetni az ingatlanokról szóló információkat, ráadásul azokat is, amelyeket bérel az adott képviselő. Be kell vallani továbbá a részvényeket és a megtakarításokat, ha az meghaladja a mindenkori minimálbér hússzorosát. A nagyobb értékű ingóságokat, például az autókat is fel kell tüntetni. A nyilatkozatok a lett adóhivatal oldaláról elérhetőek, de nem minden adat kerül nyilvánosságra.

Írország

Írországban a parlament képviselői az első után 30 napon belül kötelesek benyújtani a vagyonnyilatkozatukat. A bevallásban szerepelnie kell azoknak a foglalkozásoknak, amelyből legalább évi 2000 font bevétel származik. A birtokolt részvényekről akkor kell nyilatkozni, ha azok meghaladják a 10 000 fontot. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a föld-és ingatlan tulajdont is, a bérelt és bérbe adottakat egyaránt. Be kell számolni arról is, ha egyéb fizetett pozícióval rendelkezik valaki (például tanácsadó vagy lobbista). A vagyonnyilatkozatok a parlament honlapján elérhetők.

Litvánia

A litván parlamenti képviselőknek a kinevezésük után egy hónapon belül kell elkészíteniük a vagyonnyilatkozatukat. A dokumentumban fel kell tüntetni a gazdasági tevékenységre vonatkozó információkat, beleértve a családtagok adatait is. Nyilatkozni kell azokról az ajándékokról és adományokról is, amelyeket a kinevezésük előtt 1 éven belül kaptak, ha ezek értéke meghaladja a minimálbér ötvenszeresét. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azokat a tranzakciókat is, amelyek összege a minimálbér hússzorosát meghaladta. Ha ezek közül bármelyik változik, akkor azt egy héten belül jelezni kell. Az, hogy a bevallásokat közzéteszik-e az etikai bizottság dönti el.

Németország

Németországban a képviselőknek a hivatalba lépésük után három hónapon belül kell benyújtaniuk a nyilatkozatukat. A dokumentumnak tartalmaznia kell a korábban betöltött munkaköröket, felügyelő bizottsági tagságot, tanácsadói pozíciót és bármely gazdasági társaságban viselt tisztséget. Nyilatkozni kell továbbá a részvénytulajdonról, ha a szavazati joga az adott cégnél eléri a 25 százalékot. Fel kell tüntetni azokat munkahelyi pozíciókat, amelyek havi 1000 euró vagy évi 10 000 euró bevételt jelentenek. A parlamenti képviselők, akik ügyvédként is praktizálnak, képviselhetik az államot a bíróságon, ha erről a Házelnököt tájékoztatják. A politikusoknak emellett egy külön bankszámlán kell nyilvántartaniuk az adományokat és ajándékokat, és ezt fel kell tüntetniük a vagyonnyilatkozatban.

Luxemburg

Luxemburgban a képviselőknek nyilatkozniuk kell a hivatalukat megelőző három évben betöltött tisztségekről és bizottsági tagságról, függetlenül attól hogy azt a kormányzatban töltött-e be. Azokat a pozíciókat is fel kell tüntetni, amelyből bevétel származik és be kell vallani minden alkalmi megbízást is, ha abból évente 5000 euró jövedelme van. De nyilatkozni kell arról is, ha a képviselő olyan tevékenységet folytat, amely befolyásolja a képviselői munkáját. A képviselőknek a megbízatásuk során egyszer kell benyújtaniuk a dokumentumot, utána csak frissítésre van szükség, amennyiben változás történik.

Olaszország

Az olaszországi parlament képviselőinek a hivatalba lépést követően kell nyilatkozniuk, és a dokumentumnak tartalmaznia kell a korábban betöltött tisztségeket, legyen szó magán-vagy közhivatalról, esetleg nemzeti vagy nemzetközi tisztségről. A politikusoknak ezen túlmenően az ingatlanvagyon elemeit, az ingóságot, a gazdasági társasági részesedést és az igazgatósági tagságot is fel kell tüntetni. A képviselők a betöltött tisztségével kapcsolatos ajándékot csak 250 euró értékhatárig fogadhatják el és bele kell foglalniuk a vagyonnyilatkozatukba. Meg kell adni továbbá a választási kampány kiadásait és a kampány során kapott adományokat, ha az eléri az 5000 eurót. A képviselőknek a mandátumuk lejárta után is nyilatkozniuk kell a vagyoni helyzetük változásáról, ezek az olasz parlament honlapján elérhetők.

Málta

Máltán a politikusok részmunkaidőben is lehetnek választott képviselők, ezért a vagyonnyilatkozatukban fel kell sorolniuk az egyéb munkaviszonyokat és a munkáltató adatait. Meg kell adni a gazdasági társaságokban, szövetkezeteknél és egyesületeknél betöltött pozíciókat is, még akkor is, ha az önkéntes munka. A képviselőknek nyilatkozniuk kell az ingatlanaikról és be kell számolniuk arról, hogy hogyan szerezték azokat. Hasonlóan kell eljárni a gazdasági társaságokban lévő tulajdonjogok és a baki megtakarítások esetében is.

Portugália

A portugál parlamenti képviselőknek fel kell tüntetniük azokat a gazdasági tevékenységeket, amelyeket a kinevezésük előtti három évben végeztek. Nyilatkozni kell arról is, hogy a külföldi gazdasági társaságokban betöltött pozíciókban milyen járandósságot kaptak. A nyilatkozatban szerepelnie kell azoknak a társaságoknak, amelyekben részesedést vállal egy képviselő, a házastársa vagy a gyereke. A vagyonnyilatkozatok részben nyilvánosak.

Románia

Romániában a parlamenti képviselőknek évente kell benyújtaniuk a vagyonnyilatkozatukat. amelynek tartalmaznia kell az ingatlantulajdonokat, valamint az ingóságokat, ha azok értéke eléri az 5000 eurót. A bankbetéteket és megtakarításokat is fel kell tüntetni, amennyiben 5000 eurónál nagyobb az értékük. Ide tartoznak a külföldi bankszámlák is, illetve a külföldi bevételi források. A tartozások akkor szerepelnek a vagyonnyilatkozatban, ha az értékük eléri az 5000 eurót. A képviselőknek a sajátjukon túl la családtagjaik jövedelméről is nyilatkozniuk kell. Fel kell tüntetni továbbá, ha a politikusnak valamilyen tulajdonrésze van egy gazdasági társaságban.

Spanyolország

A spanyol képviselők külön nyilatkoznak a vagyoni helyzetükről és külön az egyéb tevékenységükről. Előbbiben az ingatlanok és nagyobb értékű ingóságok szerepelnek, valamint a tartozásaik és megtakarításaik. Az utóbbiban pedig arról kell bevallást készíteniük, hogy az egyes gazdasági társaságokban betöltött pozíciókból mekkora fizetést kapnak. A vagyonnyilatkozatot a mandátum elején kell beadni, majd ezután csak a változást kell feltüntetni, a megbízatás végén pedig ismét nyilatkozni kell a vagyoni helyzetről.

Szlovákia

Szlovákiában a parlamenti képviselőknek szigorú szabályok szerint kell nyilatkozniuk. A vagyonbevallásnak tartalmaznia kell az ingatlanokat, illetve az ingóságokat, ha azok értéke eléri a minmálbér harmincötszörösét. Emellett fel kell tüntetni az összes egyéb bevételt is, ha azok értéke eléri a minimálbér harmincötszörösét. A nyilatkozatot évente meg kell újítani, aki nem tesz eleget ennek, azt komoly pénzbírsággal büntetik.

Szlovénia

Szlovéniában a képviselők nem tölthetnek be más pozíciót, amiből jövedelmük származik, kivéve az oktatói, tudományos kutatói, sportolói, művészeti vagy kiadói tevékenységet, illetve mezőgazdasági gazdálkodást. A képviselők emellett nem tölthetnek be funkciót gazdasági társaságokban és nem fogadhatnak el 75 eurónál nagyobb értékű ajándékot. A nyilatkozatnak ezen túlmenően tartalmaznia kell a gazdasági társaságokban meglévő részesedést vagy tulajdont, az adóköteles jövedelmet, az ingatlantulajdont, a banki megtakarításokat és a készpénzt, ha annak értéke eléri a 10 000 eurót. Hasonlóan kell eljárni az ingóságok, hitelek és kölcsönök esetében is. A vagyonnyilatkozatok részben nyilvánosak és online elérhetők.

Dánia

Dániában sem kötelező a képviselőknek vagyonbevallást készíteniük, de törvény azonban lehetőséget biztosít erre. Aki szeretne, az nyilatkozhat a gazdasági érdekeltségeiről és a pénzügyi tevékenységeiről, ezeket az adatokat mindenki számára elérhetővé teszik.

Finnország

Hasonló a helyzet Finnországban, ahol a Házbizottság megkérheti a képviselőket, hogy a megbízatásuk elején tegyenek nyilatkozatot a vagyoni helyzetükről és azt évente frissítsék, de a törvény nem kötelezi őket a dokumentum elkészítésére. Aki mégis él a lehetőséggel, az bárki számára elérhetővé teszi a bevallását.

Hollandia

Hollandiában a fentiekkel ellentétben a parlamenti képviselőknek nem kell a vagyonukról, például ingatlanjukról vagy ingóságaikról, esetleg bevételeikről vagy megtakarításaikról számot adni A képviselőknek csak az egyéb betöltött pozíciókról kell számot adniuk, valamint a külföldi útjaikról abban az esetben, ha a költségeket részben vagy egészben harmadik fél finanszírozta. Ezek az adatok nyilvánosak.

Ciprus

Cipruson is nagyon kevés információt kell megadniuk a parlamenti képviselőknek. Jelenleg ugyanis nincs olyan szigorú törvény, amely a vagyoni helyzetük részletes bevallására kötelezné a politikusokat. A képviselőknek egy összeférhetetlenséget elkerülő nyilatkozatot kell elkészíteniük, amelyet egy bizottság vizsgál meg.

Szerbia, mint tagjelölt

A európai uniós tagjelöltek közül Szerbiában a képviselők folytathatnak oktató, kutató, tudományos, kulturális, humanitárius és sport tevékenységet, de ha ebből bevételük származik, arról nyilatkozniuk kell a bevallásban. Fel kell tüntetni például az ingatlan tulajdont, a nagy értékű ingóságokat, az értékpapírokat, kötvényeket és részvényeket, valamint a szellemi tulajdonjogból származó bevételeket. A dokumentumnak tartalmaznia kell azokat a bevételeket is, amelyek más közhivatalból származnak. A vagyonbevallás részben nyilvános.

Ukrajna, mint lehetséges tagjelölt

Más a helyzet Ukrajnában, ahol a törvények lazasága miatt az ország évek óta szenved a magas szintű korrupciótól az Európai Bizottság egyik 2021-es kiemelt jelentése szerint. Bár az EU számos kezdeményezést vezetett be a korrupciós lehetőségek csökkentése érdekében és rengeteg intézkedés bevezetését javasolta, a bizottsági jelentés szerint azonban még nem történt előrelépés ebben a kérdésben. A dokumentum jelentős visszaesést tapasztalt az igazságszolgáltatásban és a korrupcióellenes intézmények is veszélybe kerültek a jelentés szerint. A szerzők azt is megemlítik, hogy az oligarchák és az érdekképviseletek jelentik a legnagyobb problémát, és ezek akadályozzák a jogállamiságot és a gazdasági fejlődést Ukrajnában.