2022-ben országszerte több mint 630 ezer szakmunkás álláshelyet nem tudtak betölteni, mert nem volt elég megfelelő képzettségű ember. Egyesek a bérekben látják a megoldást, a szövetségi kormány pedig a bevándorlás fokozásában, szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy mindkettő súlyos következményekkel járhat.

A kölni székhelyű IW Gazdaságkutató Intézet tanulmánya rávilágít, hogy 2022-ben tovább súlyosbodott a szakképzett munkaerő hiánya Németországban, így az tavaly újabb rekordot döntött. Országszerte több mint 630 ezer szakmunkás álláshelyet nem lehetett betölteni, mert nincsenek megfelelő képesítéssel rendelkező álláskeresők.

Ez a jelenség az egészségügy, a szociális szolgáltatások, az oktatás és nevelés, valamint az építőipar, az építészet, a földmérés és az épületgépészet területén a legszembetűnőbbek, ahol tízből hat üres álláshelyet nem lehetett betölteni. A szakképzett munkaerő hiánya szintén átlagon felüli volt a természettudományok, a földrajz és az informatika területén.

A kereskedelmi szolgáltatások, áruforgalom, értékesítés, szálloda- és idegenforgalom szakmaterületen a szakmunkáshiány mértéke tavaly csaknem megháromszorozódott. A tanulmány szerint jelenleg a munkaerőpiacon az a szabály érvényesül, hogy minél magasabb a szükséges képzettség, annál nehezebb betölteni az üres állásokat.

Hogy mi okozza a drámai hiányt, arról hónapok óta parázs vita folyik. Egyesek azt vallják, hogy a munkáltatóknak csak mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a bérekért és fizetésekért, hogy betölthessék ezeket a pozíciókat. Az IW kutatói szerint ez azonban nem ilyen egyszerű. Úgy vélik, a magasabb bérek önmagukban nem változtatnának ezen a szakadékon. Sem rövid távon nem tudják biztosítani ugyanis a szükséges képzettség megteremtését, sem pedig középtávon nem tudják úgy megváltoztatni a munkafeltételeket és a munkaerő-piaci keretfeltételeket, hogy megfelelő mobilitás jöjjön létre.

Ehelyett a magasabb bérek azokban az ágazatokban, ahol különösen nagy a szakképzett munkaerő hiánya, rövid távon drasztikus következményekkel járó drágulást eredményeznének a szolgáltatások és az áruk terén. Ráadásul ekkor egy olyan árspirál veszélye fenyegetne, amely tovább hajtaná az inflációt Németországban.

– mondják a kutatók, akik szerint sokkal vonzóbbá kellene tenni a hiányszakmákat.

A szövetségi kormány ugyanakkor másban látja a megoldást. A szociáldemokrata-zöld-liberális koalíció – folytatva az elődjét – azt vallja, hogy a bevándorlás felgyorsításával elérhető a szakmunkáshiány megszűnése. Egy korábbi tanulmány azonban ezt merőben megcáfolta. Mint kiderült,

a 2015-ben érkezett migránsok közül például csaknem 700 ezren még mindig munkanélküliek voltak tavaly, és közülük is csak 460 ezren kerestek aktívan munkát. A menekültek 88 százaléka egyáltalán nem rendelkezett semmilyen szakképzettséggel és elsöprő többségük nem is akart ezen változtatni.

Ezek a migránsok rendszeresen munkanélküli segélyt kapnak, amelynek mértéke többek között a származási országuktól is függ. Ma már olyan mértékig fajult a helyzet, hogy egy segélyben részesülő munkanélküli migráns csaknem ugyanannyit, egyes esetekben pedig több pénzt kap havonta, mint egy átlagos dolgozó német – hívta fel a figyelmet korábban az Alternatíva Németországért (AfD) ellenzéki párt.