Milliókat spórolhatna a kormány a válság közepette, mégis rázza a rongyot
Az adófizetői egyesület a 2023-as költségvetését áttekintve számos olyan ajánlást készített a szövetségi kormány számára, amelyekkel a feleslegesen kidobott milliókat az emberek támogatására és válságkezelésre is fordíthatná.
Több pénzt követelnek az adófizetőknek, kevesebbet a kormány luxusára
A német szövetségi kormány hetek óta még mindig szenved a költségvetési tervezettel, mert minden koalíciós tag a saját érdekeit szeretné érvényesíteni. A szociáldemokrata-zöld-liberális kabinet a tavalyi és az idei költségvetéssel is rengeteg pénzt pazarolt és pazarol magára, legalábbis ezt állítja a Németországi Adófizetők Egyesülete (BdSt), amely a „Takarékossági könyv a 2023-as szövetségi költségvetéshez” című kiadványában mutat rá a legsúlyosabb problémákra.
A kormány tavaly mintegy 1,5 millió eurót fizetett fotósoknak, fodrászoknak és sminkeseknek. Ennek körülbelül a felét egyedül a Külügyminisztérium tette ki, a zöldpárti Annalena Baerbock tárcája mintegy 137 ezer eurót engedett meg magának erre a célra. A fotósok mintegy 1,2 millió euróba kerülnek a kormánynak.
„Az állítólag szűkös költségvetések, rekordszintű adósságok és recessziós félelmek idején jó jelzés lenne az adófizetőknek, hogy csökkentsék a drága sminkesekre fordított kiadásokat, és gondolják meg kétszer is, hogy fotóst fogadjanak fel, hogy saját megjelenésüket a kívánt fénybe helyezzék”
– tanácsolja az adófizetői egyesület a kormánynak.
Ausztriával ellentétben, ahol csak 10,5 millió euró jutott politikai alapítványoknak, Németország rekordot döntött az alapítványi finanszírozás terén – mindezt akkor, amikor az adófizetők a magas energiaköltségek miatt szenvednek. A politikai pártokhoz kötődő alapítványok közel 690 millió eurónyi támogatást kaphatnak idén. Az egyesület egy alapítványi törvényt javasolt, „hogy véget vessen ennek az önkiszolgáló mentalitásnak”.
A BdSt „szimbolikus jelleget” tulajdonított a 46 szövetségi kormánybiztosnak is.
Közmegítélésük gyorsan elhalványul, konkrét intézkedéseket pedig aligha hajtanak végre. A biztosok nem panaszkodhatnak az alacsony fizetésekre: a kulturális és médiaügyi biztos például évi 162 ezer eurót kap, az adatvédelmi és információszabadságért felelős biztos pedig 192 ezer eurót
– írja az egyesület. Ahelyett, hogy az adófizetők pénzéből új biztosokat neveznének ki, azt tanácsolja a minisztériumoknak, hogy hatékonyabban használják fel a meglévő személyzetet.
Brutális mértékben eladósodott az ország
Ahogy arról a V4NA korábban beszámolt, Németországban az államháztartás adósságállománya a múlt év végén új csúcsra emelkedett. A szövetségi kormány, a tartományok, az önkormányzatok, az önkormányzati társulások és a társadalombiztosítás költségvetése, beleértve a nem állami szektor összes extra költségvetését is, összesen 2367,3 milliárd euróval volt eladósodva.
Ez egy főre vetítve 28 155 euró adósságnak felelt meg. 2022-ben tehát az előző évhez képest az államadósság 2,0 százalékkal, azaz 46,1 milliárd euróval nőtt. Ez a statisztika csak a nem állami szektorral, például a bankokkal és a németországi és külföldi magánvállalatokkal szembeni kötelezettségeket veszi figyelembe.
Maga a szövetségi kormány adóssága átlagon felüli mértékben nőtt: 4,6 százalékkal, vagyis 71,9 milliárd euróval már 1620,4 milliárd euróra emelkedett 2022 végére az előző évhez képest.
“Ez elsősorban az elmúlt évek járványos helyzete és a jelenlegi energiaválság következtében tovább növekedett finanszírozási igénynek köszönhető”
– hangsúlyozták a statisztikusok, akik az adósság nagy részét a Gazdasági Stabilitási Alap (WSF) számlájára írják. A WSF-et 2020-ban hozták létre a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására, tavaly pedig kibővítették, hogy tompítsa az energiaválság hatásait. A két terület együttesen 82,7 milliárd eurós adóssággal rendelkezik.
Mindez azonban csak apróság ahhoz képest, hogy mennyi támogatás folyik át a különböző lobbiszervezeteken, amelyek valamelyik kormánykoalíciós párthoz kapcsolódnak – legtöbbször egyébként a Zöldek párthoz.
Nemrégiben például kiszivárgott, hogy évente kétmillió eurós támogatást ítéltek oda egy olyan szervezetnek, amely a Földközi-tengeren bajba jutott migránsok mentésében vesz részt, és ennek a szervezetnek a vezetője nem mellesleg Katrin Göring-Eckardt, a szövetségi parlamenti zöldpárti alelnökének az élettársa.
Az ehhez szükséges forrásokat közvetlenül a Szövetségi Külügyminisztérium költségvetéséből fedezik, ami az eredeti költségvetési tervezetben nem szerepel. Közvetetten azonban ez a pénz az adófizetők zsebéből származik.És ha még nem lenne elég pénzügyi problémája Németországnak, a liberálisok által delegált Christian Lindner pénzügyminiszter vezette szövetségi tárca nemrég a Bundestag költségvetési bizottságától kérelmezte az ukrajnai fegyverszállításokra fordított kiadások jelentős emelését, így a következő években mintegy 12 milliárd eurót költenek majd ukrajnai katonai segélyek biztosítására.