Ez a jogállamiság végének kezdete, mert ez azt jelenti, hogy a kormány saját belátása szerint dönthet arról, hogy kinek van joga ügyvédhez, és kinek nincs – vélik a jogászok.

A belga főváros ügyvédi kamarái közös nyilatkozatot tettek közzé, amelyben a legújabb Oroszország elleni szankciókat bírálják. Emmanuel Plasschaert kamarai elnök a La Libre belga lapban fejezte ki aggodalmát.

„Nyilvánvaló, hogy határozottan támogatjuk Ukrajnát és népét, amely elfogadhatatlan agressziónak van kitéve Oroszország részéről. De ez a háború és a vele járó kegyetlenségek nem szabad, hogy elfeledtessék velünk, hogy a jog és az igazságszolgáltatás nem olyan szolgáltatás, mint bármely más, hanem az egészséges demokrácia garanciája”

– jelentette ki a kamarai vezető, aki szerint a szöveg megtiltja az ügyvédeknek, hogy bizonyos ügyfeleknek tanácsot adjanak. Úgy véli, hogy ha ezt a logikát követjük, akkor „egy nap azt mondhatnánk az ügyvédeknek, hogy nem védhetnek ilyen vagy olyan személyt, akit elfogadhatatlannak tartanak”. Szavai szerint

„ez a jogállamiság végének kezdete, mert ez azt jelenti, hogy a kormány saját belátása szerint dönthet arról, hogy kinek van joga ügyvédhez, és kinek nincs. Ez éppoly elképzelhetetlen, mint amennyire elfogadhatatlan, hiszen ennek elismerése a legalapvetőbb értékeink elárulását jelentené, amelyek éppen megkülönböztetnek bennünket a diktatúrától. Az ügyvédi tanácsadáshoz vagy védelemhez való jog egyetemes jog, nem módosítható geostratégiai érdekek szerint, legyenek azok bármilyen jogosak is”.

Emmanuel Plasschaert megjegyezte, hogy amikor egy sérült a kórházba érkezik, akkor is ugyanúgy működik a törvény, mindenkit el kell látni attól függetlenül, hogy ki az illető.

A belga kormány egyébként korábban már megmutatta, hogy csak azokon a területeken ragaszkodik a szankciókhoz és a szolidaritáshoz, amelyek nem veszélyezteti az elit pénztárcáját. Ahogy arról a V4NA korábban beszámolt, kiderült hogy a belgáknak fontosabb a gyémántkereskedelem, mint az energiaellátás a téli időszakban. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy míg az orosz energiahordozókra embargót követelt a kormány, addig kierőszakolta, hogy az Európai Unió ne tegye szankciós listára az egyik legnagyobb orosz gyémántbányász óriáscéget.

Az EU azért szerette volna embargó alá vonni a gyémántkereskedelmet, mert az Alrosa közvetlenül finanszírozott egy új orosz tengeralattjárót, valamint évente több milliárd eurót táplált a Kreml hadiládájába.

Arra a szankciós listára egyébként végül 29 magánszemély és 7 jogi személy neve került fel.