Egy felmérés szerint a skandináv országban a választók számára leginkább a bűnözés megoldása lett a legfontosabb kérdés mintegy másfél hónappal a választások előtt. Erre több évtizede nem volt példa.

Svédországban a bevándorlással összefüggő súlyos bűncselekmények mára olyan szintű társadalmi problémává váltak, hogy mostanra a választóknak a bűnözés visszaszorítása lett a legfontosabb szempont a voksolásnál – ez derül ki a Göteborgi Egyetem SOM Intézetének felméréséből, amelyet minden évben elkészít.

Tízből valamivel több mint négy választópolgár ezt tartja a következő kormány legfontosabb feladatának, tízből hárman pedig a jobb integrációt helyezik a lista élére. Mindez egyben azt is jelenti, hogy tízből hét szavazónak a bevándorlással kapcsolatos kérdések a legfontosabbak.

Arra, hogy idén a legtöbb ember a közbiztonsággal kapcsolatos kérdéskört nevezte meg a legfontosabb problémának több mint 40 éve, legutóbb 1979-ben volt példa.

Mindez egybecseng azzal, amita a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége elnöke nyilatkozott nemrégiben a V4NA-nak. Bihari Szabolcs – aki maga is Svédországban él – azt mondta: Svédország pár évtizeddel ezelőtt az egész világ egyik oázisa volt a béke és biztonság szempontjából, de ma már ez a múlté. Bihari szerint ez elsődlegesen azért van így, mert mindenféle ellenőrzés nélkül érkeztek az elmúlt években bevándorlók az északi országba.

Csak 2015-ben 165 ezer migránst fogadott be a skandináv állam mindenféle iratok és papírok nélkül. Közülük a tavalyi svédországi statisztikai adatok szerint mindössze 20 ezren dolgoznak, azaz nyolc bevándorlóból csupán egy. A maradék 145 ezer ember azóta sem vállal munkát, túlnyomó többségük állami segélyből él.

Bihari azt is elmondta, hogy az jellemzi a legjobban a svéd közbiztonsági állapotokat, hogy az emberek mottója ma már az, hogy „ne legyél rossz időben, rossz helyen, mert bármi megtörténhet”. Bihari szerint ráadásul a média eddig elhallgatta a migránsokhoz köthető bűncselekményeket, miközben például a bandaháborús leszámolások 90 százalékban bevándorlókhoz köthetők.

Svédországban egyébként másfél hónap múlva lesz választás, ezért is különösen fontos a Göteborgi Egyetem legutóbbi felmérésének eredménye.

„Ez egy nagyon különleges választási kampány lesz, amelynek élén egy szokatlan téma áll”

– kommentálja a számokat Henrik Ekengren Oscarsson professzor.

A kutatók szerint a választói preferencia megváltozása azt mutatja, hogy ősszel kormányváltásra lehet számítani.

„A nyugat-európai pártrendszerek működéséből tudjuk, hogy a konzervatív és a jobboldali pártok számára nagyon kedvező a jelenlegi választói környezet, mivel ezek a pártok a legtöbbször magukénak érzik a biztonság és a bevándorlás kérdését”

– mondja Ekengren Oscarsson, aki szerint a Magdalena-kormány legfeljebb a jóléti és szociális juttatásokkal szállhatnak versenybe. A professzor szerint az az idő is elmúlt, amikor a szociáldemokrata párt a méreténél fogva meghatározhatta, hogy milyen témákról szóljon egy választási kampány.