Két hónap múlva kezdődik a málnaszüret Szerbiában, pedig még a tavalyi gyümölcs jelentős része is a hűtőházakban várakozik. Évtizedek óta először fordul elő, hogy a termesztők adóssággal fordulnak rá az új gazdasági évre. De nem csak ők vannak gondban. A hűtőházasok számára az IMF-szerződés miatt dráguló áram egyre nagyobb rezsiköltségeket eredményez. A málna külföldi értékesítése pedig csak lassan halad.

Energetikai válság, csökkenő nyugati vásárlóerő

30 ezer tonna málna áll a szerbiai hűtőházakban a hivatalos adatok szerint. A bogyós gyümölcs a szerbiai mezőgazdaság egyik legfontosabb és legemblematikusabb terméke, piros aranyként is emlegetik. Eladni azonban, 70 év után most először, nem tudják időre. Havonta mindössze 6 ezer tonna hagyja el az országot, ami azt jelenti, hogy még legalább öt hónap kellene ahhoz, hogy elfogyjon a tavalyi termés.

kép: V4NA

Erre azonban nincs idő: két hónap múlva kezdődik az idei szüret. A friss gyümölcsnek azonban se helye, se felvásárlója nem lesz, amennyiben nem történik gyökeres változás a piacon.

A gondot az orosz–ukrán háború nyomán fellépő gazdasági változások és az energetikai válság generálta. A hűtőházak fenntartása ugyanis olyan óriási költséggel jár, hogy azt a fagyasztott termék árának növelésével már nem tudják kompenzálni. Kilogrammonként 350 dinár, vagyis három euró a veszteségük – állítják a hűtőházasok.

A termelők szerint az is gond, hogy lényegesen esett a málna ára a piacon. Ennek pontos okával kapcsolatban inkább csak találgatnak. A termesztéssel, hűtéssel és feldolgozással is foglalkozó surdulicai Milos Cvetkovic szerint a nyugati országok fogyasztóinak szokásai változtak.

kép: Pixabay

Mint magyarázta, a koronavírus-járvány alatt nagyot nőtt a kereslet, hiszen az emberek az egészséges, vitamindús táplálékot részesítették előnyben. Ezt követően azonban a háború és a bizonytalanság egy teljesen ellentétes vásárlói szokást hozott: a málna a luxustermék kategóriába került, amire a nehéz anyagi helyzetbe kerülő emberek már nem tudnak költeni. Cvetkovic szerint emiatt van az, hogy a szerbiai hűtőházasok nem tudják már a korábbi mértékben értékesíteni a gyümölcsöt. Az elkeseredett gazda hozzátette: a fennmaradt készleteit megpróbálja feldolgozni, vagy legrosszabb esetben elajándékozza.

Lényegesen csökkent a kivitel, erősítette meg Bozo Jankovic, az egyik agárszövetkezet igazgatója is. Adatai szerint 2021-ben 96 ezer tonna szerbiai málnát exportáltak, míg 2022-ben csak 68 ezret.
A szerbiai fagyasztott málnát jelen pillanatban legfeljebb 300 dinárért, vagyis 2,60 euróért tudják értékesíteni, ami nagyjából a fele annak az árnak, amit tavaly a hűtőházasok a termelőknek ígértek. És ehhez járulnak még hozzá a hűtés igencsak tetemessé váló költségei. A hűtőházasok egy része még ki tudta fizetni a termelőket, de sokuk nem, így a gazdák hónapok óta várják, hogy a hűtőházak tulajdonosai vevőt találjanak és bevételhez jussanak.

Feldolgozás, szövetkezetbe tömörülés

Vojislav Stankovic mezőgazdasági elemző szerint az ágazat problémáját a feldolgozóipar bővítése oldaná meg. A szakember szerint emellett az is gond, hogy a termelők és a külföldi felvásárlók közé számos közvetítő beékelődik, vagyis a málna csak másod- vagy harmadkézből kerül a külföldi piacra. Stankovic szerint ezt elkerülendő a gazdáknak össze kell fogniuk, és egységesen értékesíteniük.

kép: V4NA

„Ezek a köztes szereplők csökkentik mezőgazdaságunk versenyképességét” – hangsúlyozza az elemző. Példaként az ariljei málnatermesztőket említette, akik szövetkezetbe tömörültek, és jelenleg a legkonkurensebb kistérségi málnatermesztői csoportként vannak jelen a piacon.

A termelők szerint azonban az államnak is segítenie kell őket: kedvezményes hiteleket, garancia alapot kérnek, s azt követelik, hogy a málna megkapja a stratégiailag fontos státuszt Szerbiában. Az agrártárca képviselője a téma kapcsán azt mondta, intenzív tárgyalásokat folytatnak a lehetséges hitelekkel kapcsolatban, hogy igyekezzenek segíteni a bajba jutott termelőknek és hűtőházasoknak.

Világviszonylatban egyébként Szerbia az élmezőnybe tartozik a málnatermesztést illetően. A Gazdasági Kamara adatai szerint 2021-ben 80-90 ezer tonna termett ebből a gyümölcsből, más becslések szerint a 100 ezer tonnát is meghaladta.