Egyre nagyobb méreteket ölt a külföldi tej behozatala Szerbiában. A gazdák nem tudnak versenyezni az olcsó konkurenciával, országszerte tiltakoznak: az utakon öntik szét a tejet, vagy egyszerűen felhagynak az állattartással. Az ország védővámot rótt ki a behozatali tejre, az Unió azonban ezt rossz szemmel nézi. A gazdasági kamara illetékese szerint rendszerszintű megoldásra van szükség.

Védővámmal óvják a termelőket

Szerbia február végén vezetett be védővámot a külföldről érkező tejre és tejtermékekre, hogy megóvja saját termelőit az olcsó konkurenciától. A tej behozatala esetében literenként 15 dinárban, vagyis 13 centben határozták meg a többletvámot, míg a sajtra vonatkozóan 30 dinárban, vagyis negyed euróban. Az Európai Bizottság azonban az intézkedés visszavonására utasította Szerbiát. A miniszterelnöknek címzett brüsszeli levélben felrótták, hogy a szerb kormány nem egyeztetett a döntés bevezetése előtt az uniós szervekkel, holott ez kötelessége lett volna a stabilizációs és társulási megállapodás szerint. Nenad Budimovic, a Szerbiai Gazdasági Kamara illetékese szerint a védővám bevezetése még nem hozta meg a várt eredményeket, ugyanakkor komoly következményei lehetnek:

„Az Európai Bizottság bizonyos ellenintézkedésekkel fenyegetőzik, melyeket egyes mezőgazdasági termékeink, például a gabonafélék és a gyümölcsök, az alma vagy a málna exportja esetén alkalmazhat”.

A szakember szerint Szerbiának most magyarázkodnia kell, miért változtatott rövid időn belül a tej behozatalára vonatkozó elképzelésein. Tavaly ugyanis hiány volt, ami miatt importra volt szükség, most azonban már védővámmal kell visszafogni a külföldről érkező mennyiséget. Budinovic szerint a válasz egyszerű és észszerű: tavasz van, amikor a tehenek több tejet adnak, így Szerbia már tudja fedezni szükségleteit.

kép: V4NA

Nehéz éven vannak túl a gazdák

Szerbia 2022-ben több mint 200 millió euró értékben importált tejet és tejterméket. Ez több mint a duplája a 2021-es adatoknak. Az ágazat évtizedek óta gondokkal küzd, ami tavaly ősszel csúcsosodott – nyilatkozta a gazdasági kamara munkatársa, Nenad Budimovic. Szerbia – az orosz-ukrán háború körül kialakuló élelmiszeripari válságra reagálva – kiviteli tilalmat vezetett be a tejre vonatkozóan, illetve maximalizálta annak árát. Mint arról a V4NA is korábban, a boltokban azonban idővel hiány lépett fel, amit behozatallal igyekeztek enyhíteni. Ekkor jelentek meg a szerbiai boltokban az elsősorban lengyel tejgyárak termékei. A hazai termelők és tejgyárak védelmében azonban az ország végül megszüntette a hatósági árkorlátozást, majd idén januárban a kiviteli tilalmat is feloldotta.

Az olcsó külföldi tej azonban továbbra is a piacon maradt, amivel a helyi termelők nem tudnak mit kezdeni. Nem kifizetődő már tejtermeléssel foglalkozni – hangoztatják a gazdák, akik az alacsony felvásárlási árra és a magas költségekre, elsősorban a takarmány árának megnövekedésére panaszkodnak. Mivel nem találják meg számításaikat, egyre többen néznek más bevételi forrás után. A belföldi termelés csökkenése azonban csak fokozza a külföldi tej behozatalának szükségességét.

kép: V4NA

Fenntartható megoldásra van szükség

Nem elég időszakos intézkedésekkel életben tartani az ágazatot, hanem rendszerszintű változásokra van szükség – mondja a gazdasági kamara szakembere.

„Javítani kell a génállományt, az állatok ellátását, dolgozni kell a termelők és a feldolgozók közötti kapcsolaton, és oda kell figyelni a kereskedelemre is, ugyanis ez is egy fontos láncszeme az árak alakításának” – véli Budinovic.

A gazdák azonban egyre elkeseredettebbek, és nem tudnak várni a rendszerszintű átalakulásokra. A megtermelt tejet nem tudják jövedelmezően értékesíteni, így tiltakozáshullám indult meg az országban, mely során a termelők utakat zárnak le, és tejjel locsolják fel az aszfaltot. Ezzel igyekeznek felhívni magukra a figyelmet, és jelezni: munkájuk a jelen körülmények között semmit nem ér.

Nem csak a saját, kimaradt tejüket öntötték szét, arra is volt példa az elmúlt hetekben, hogy import tejjel locsolták fel Belgrád központját. A gazdasági kamara illetékese azt mondta, nem látják a gazdák felháborodásának okát képező számokat, a felvásárlási szerződések ugyanis, melyeket a termelők és a felvásárlók kötnek, nem nyilvánosak. Ugyanakkor biztatónak nevezte, hogy az agrártárca kész kifizetni minden liternyi tej után a prémiumot, amennyiben annak minősége megfelel az előírásoknak.

kép: V4NA

Szerbiában jelenleg átlagosan 60 dinárt fizetnek a felvásárlók literenként a termelőknek, ez nagyjából fél euró, a szerződésben foglalt árak közötti eltérés azonban akár 20-30 dinár is lehet, elsősorban a minőségtől függően. Az ország ezen felül minden megtermelt literért 15 dináros (13 centes) prémiumot fizet a gazdáknak. A boltokban a tej ára 90 és 150 dinár körül mozog, ami 0,70 és 1,30 euró közötti összeg.