Százával árulják a hoteleket, az apartmanházakat és a panziókat Montenegróban. Ezek jelentős része a tengerparton található, az áruk pedig pár százezer eurótól a milliós összegekig terjed. Az országban már régóta a turizmus jelenti az egyik legfőbb bevételi forrást, így az egyre súlyosbodó válságnak súlyos következményei lehetnek. Szakértők szerint évtizedek óta hibás ágazati politikát folytat az állam.

Hatalmas a választék

Jelenleg nagyjából 500 eladó szálloda található az Adria-parti országban, túlnyomó részük a tengermelléken. Az ingatlaneladással foglalkozó irodák kínálatát vizsgálva láthatjuk, főleg kisebb kapacitású, 6-8-10-12 szobás hotelekről van szó. Egy ilyen kisebb szálloda már néhány százezer euróért megvásárolható.

Néhány konkrét példa: hatszobás, 2009-ben épített szálloda Herceg Noviban, 200 méterre a tengertől, 399 ezer euró; 12 szobás apartmanház Barban, 800 méterre a parttól, 470 ezer. De luxusszállodát is találni szép számban: 11 szobás hotel wellness-részleggel, panorámamedencével a festői Kotori-öbölben, négymillió euró.

kép: Screenshot

Páratlan természet, fogyatkozó turisták

A 2006 óta független Montenegró mintegy 300 kilométer hosszú tengerparttal rendelkezik, melyet többnyire magas hegyek határolnak és tesznek festőivé. A strandok hossza 73 kilométer. A fjordszerű Kotori-öböl, a pezsgő éjszakai életéről híres Budva, vagy a homokos partjai miatt közkedvelt Ulcinj mellett számos település várja a turistákat.

Az idegenforgalom azonban mégis évről évre veszít az erejéből. Tavaly például ötödével kevesebb ember nyaralt a legközkedveltebb, budvai régióban.

Kép: Realitica.com

A nyugati turisták aránya hagyományosan alacsony: a 2019-es adatok szerint az összes látogató mintegy 35 százalékát tették ki. De a keleti és nyugat-balkáni vendégek száma is egyre alacsonyabb. Montenegró korábban a szerbek körében volt népszerű, a 90-es években gyakorlatilag az egyetlen opciót jelentette nekik a tengerparti nyaralásra.

Az elmúlt években azonban sokat változott a szerbek szokása, azáltal, hogy könnyebben utazhatnak, a többség Görögországba pártolt át, de sokan nyaralnak Horvátországban, és az egzotikus, repülős utak is egyre népszerűbbek.

Montenegró eközben nem tudta felvenni a versenyt sem a görög, sem a horvát idegenforgalommal. Bár árai kedvezőbbek, és természeti adottságai is páratlanok, a nyugati turisták továbbra is idegenkednek a nehezen megközelíthető, gazdaságilag elmaradottabb, ismeretlen államtól.

Szakember: változtatni kell az ország idegenforgalmi politikáján

A budvai Idegenforgalmi Kar dékánja szerint az is gond, hogy a montenegrói idegenforgalmi kapacitások többsége nem hotel, hanem magánszállás, melyek minősége gyakran igen alacsony. A szállodák a teljes kapacitás mindössze 10 százalékát teszik ki – magyarázta Rade Ratkovic, aki szerint ez az ágazat értékvesztéséhez vezet. Összehasonlításként elmondta: Görögországban és Spanyolországban is magasabb hotelek aránya.

Kép: Realitica.com

„Montenegróban egy teljesen téves idegenforgalmi és urbanisztikai politika a jellemző” – nyomatékosította a szakember, aki szerint az, hogy az elmúlt évtizedekben jórészt apartmanok és turisztikai célra kialakított lakások épültek, teljesen rossz irányba vitte el az ágazatot.

Ratkovic szerint legfőbb ideje már eldönteni, ki a célközönség, a szállásadókat pedig hálózatba kell szervezni.

„Az egyéni vállalkozók nem tudnak kimenni a piacra, és szinte senki sem ösztönzi hazánk turisztikai kapacitásainak hálózatba szervezését” – fogalmazott Rade Ratkovic az investitor.me oldalon olvasható cikkben.

Hirdetésből sok van, érdeklődőből kevés, így félő, hogy a meghirdetett szállodák hosszú időn át új tulajdonos nélkül maradnak – mondja a budvai Idegenforgalmi Kar dékánja.

„Gazdaságunk válságban van, nincs világos stratégiánk, és amíg ez nem lesz prioritás, addig nem lesz előrelépés sem. Rosszul kezeljük a helyzetet. Hiába van minőségi kínálat egyes szállodáinkban, ha nem nyitunk az erősebb, nyugati piacok felé”

– nyilatkozta a szakember.