A 16 és 25 év közötti korosztály körében minden tizedik francia állampolgár olvasási nehézségekkel küzd, közel felük pedig gyakorlatilag írástudatlan, derül ki az Oktatási Minisztérium által közzétett tanulmányból

Nagy a baj a francia oktatás háza táján, minden jel arra mutat, hogy meglehetősen gyenge lábakon áll a rendszer, derül ki abból a tanulmányból, amit az Oktatási Minisztérium tett közzé. Az olvasási és szövegértési készségeket értékelő felmérést 2022-ben a védelem és állampolgárság napja (JDC) alkalmából, több mint 750 000 16 és 25 év közötti francia állampolgárságú fiatal közreműködésével végezték el és most publikálták az eredményt, mely igencsak lesújtó.

A kompetencia felmérés a résztvevőket 8 kategóriába sorolja, az 1-től 4-ig terjedő profilba tartoznak a gyenge teljesítményt nyújtók, az 5a és 5b besorolás közepes eredményt jelent, az 5c és 5d kategória pedig eredményes olvasónak számít, vagyis az illető érti, hogy miről szól az elolvasott szöveg.

A teszt eredménye alapján a francia fiatalok 11,2 százalékának vannak olvasási nehézségei, elsősorban szövegértési, komplex szövegfeldolgozási problémákról van szó. Ebből 6,3 százalék a 3-as és 4-es kategóriába került, azaz rendkívül alacsony olvasási készséggel rendelkezik, nem tudja értelmezni az írott szöveget.

4,9 százalék esetében még súlyosabb a helyzet, ezek a fiatalok ugyanis a besorolási kritériumok szerint az 1-es és 2-es kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy írástudatlannak számítanak, vagyis minden huszadik francia fiatal gyakorlatilag analfabéta.

A felmérésből az is kiderül, hogy a 16 és 25 év közötti francia fiatalok 3,1 százaléka nem sajátította el az írásbeliség alapvető mechanizmusait sem.

A francia fiatalok 10 százaléka az 5a és 5b kategóriába került, ők közepes képességűnek számítanak, akik olvasási hiányossággal küzdenek és a szókincsük sem megfelelő, de azért képesek kompenzálni ezeket a nehézségeket, hogy elérjenek egy bizonyos megértési szintet, mindamellett az olvasás számukra fáradságos tevékenységet jelent. A legfelső, 5c és 5d kategóriába 78,9 százalék került, ők azok, akik hatékony olvasónak minősülnek, vagyis nincs különösebb szövegértési nehézségük, közülük 65,2 azoknak az aránya, akik sikeresen teljesítették mindhárom értékelési modult, vagyis a különféle írott szövegek értelmezéséhez szükséges olvasási készségekkel rendelkeznek.

A felmérés eredményéből az is kiderül, hogy a nemek között is van különbség, míg a fiúk 12,9 százaléka küzd olvasási nehézségekkel, addig ez az arány a lányoknál 9,1 százalék.

A tanulmány a területi eltérésekre is rávilágít, Franciaország északi megyéiben gyakoribb az olvasási nehézség a fiatalok körében, Aisne megyében 15,7 százalék, Somme megyében pedig 13,2 százalék, tehát magasabb, mint az országos átlag. A Párizs környéki Île-de-France régióban és a fővárossal szomszédos Seine-Saint-Denis megyében 6 és 15,5 százalék között van az olvasási nehézségekkel küzdő fiatalok aránya, a helyzet az ország nyugati részén lévő Bretagne-ban a legjobb, itt az országos átlagnál jobb eredmények születtek.

Ami a tengerentúli francia területeket illeti, ott még kiábrándítóbb eredmények születtek, Guadeloupe esetében 30,4, Martinique szigetén 28,9, Réunion szigetén 26,4 százalék az olvasási nehézségekkel küzdő fiatalok aránya. A legrosszabb eredmények Francia Guyanán és Mayotte szigetén születtek, mindkét helyen 50 százalék feletti azoknak a fiataloknak az aránya, akiknek nehézséget okoz a szövegértés, előbbi esetében 51,8 százalék, utóbbinál pedig 55,7 százalék.

Azonban nem csak a franciáknál van gond, amint arról a V4NA korábban hírt adott, Németországban is egyre rosszabbul teljesítenek a diákok az iskolákban. Egy tanulmány alapján a tendencia már több éve tart, egyre rosszabb eredményeket produkálnak a németországi diákok, különös tekintettel a matematikára és az anyanyelvi ismeretekre, előbbi tantárgy esetében egy egész tanévnyi a lemaradás. Országos szinten a negyedik osztályos kisiskolások 22 százalékát úgynevezett kockázati kategóriába sorolták, ez a 2011-es eredmények duplája. Bajorországban a legjobb a helyzet 13 százalékkal, a legrosszabb pedig Brémában, ahol a diákok több mint 35 százalékának komoly matematikai hiányosságai vannak.

Szakértők szerint ennek komoly hosszútávú következményei lesznek, mert ha egy kisdiák nem sajátítja el megfelelő szinten az alapvető készségeket, vagyis nem megy neki a szövegértés és nem tud jól írni és számolni, akkor további tanulmányaik során is nehézségei lesznek, ami az érettségi eredményére és a későbbiekben a munkájára is kihat majd. Ez azért aggasztó, mert manapság, amikor rendkívül fontos a jó szakértelem, a társadalomnak minden eddiginél nagyobb szüksége van azokra a fiatalokra, akik megfelelő minőségű oktatásban és képzésben részesültek.