A horvát kormány részt venne a közös uniós katonai segítségnyújtásban, az ellenzék szerint viszont ezzel veszélybe sodorja a kabinet az országot, sőt az egésszel csak az otthoni gondokról terelik el a figyelmet. Az államfő sem támogatja Zágráb részvételét a misszióban.

101 szavazat kell a javaslat elfogadásához

A horvát parlament elé került a kormány azon javaslata, hogy Horvátország vegyen részt az ukrán katonák kiképzésében egy európai projekt részeként. Ez az European Union Military Assistance Mission in support of Ukraine, azaz az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója. A jóváhagyáshoz kétharmados szükség kell, ez azonban egyáltalán nem biztos, hogy meglesz a december közepén tartandó szavazáson Zágrábban. Horvátországba egyébként legfeljebb száz ukrán katona érkezne kiképzésre, és mintegy 80 horvát oktató segítené az ukránokat az EU más országaiban. Zoran Milanovic államfő és az ellenzék nem támogatja ezt a javaslatot. A parlament is megosztott a kérdésben, így kétséges, hogy meglesz-e a 101 képviselő szavazata a döntés elfogadásához.

Az ellenzék szerint az ukrán katonák horvát kiképzésével csak a válság okozta gondokról terelné el a figyelmet a kormány.

Andrej Plenkovic miniszterelnök az üggyel kapcsolatban azt mondta, itt egy kérdés van. December közepén, a parlamenti szavazás alkalmával eldől, vajon ki az, aki segíteni akar Ukrajnának, s ki az, aki nem. A kormányhoz közeli 77 képviselő igennel fog szavazni, míg az ellenzék nevében nem tud beszélni, az ő támogatásukat nem tudja garantálni.

„Ezek után már nem a kormányra hárul majd a felelősség, hogy Horvátország részt vesz-e az ukrán katonák kiképzésében”

– reagált az ellenzék elutasítására a kabinet vezetője.

A jobboldali ellenzék szerint ugyanakkor ez a javaslat veszélyt jelent Horvátországra nézve, és Andrej Plenkovic miniszterelnök célkeresztet rajzol a horvát lakosság hátára. Marijan Pavlicek, a szuverenisták képviseletében a parlamenti vitában elmondta: a tűzzel játszik a kormány.

„Ha mégis sikerül 101 szavazatot összegyűjteniük, akár úgy, hogy megvásárolnak képviselőket, legyenek nagyon óvatosak”

– üzente a politikus, aki hozzátette, hogy a javaslatot megszavazók lesznek a felelősek, ha a következő években történik valami Horvátországban, merénylet vagy valami hasonló – fogalmazott Pavlicek.

Peda Grbin, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt elnöke szerint a kormány csak a mindennapi élet valós problémáiról akarja elterelni a közvélemény figyelmét. Arra szólította fel Andrej Plenkovicot, hogy miniszterelnökként viselkedjen, ne pedig úgy, mint egy pártelnök.

„Önök ebből az ügyből napi politikai cirkuszt csinálnak. Arra használják fel, hogy eltusolják az afférjaikat”

– emelte ki a politikus.

Grbin aláhúzta: a kormánykoalíció inkább Ukrajna ügyeivel foglalkozik, sem mint a horvátok mindennapi gondjaival.

Az Unió sem egységes

Az Európai Unió októberben határozott az Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási misszió (EUMAM Ukrajna) létrehozásáról. Az Európai Unió Hivatalos Lapján az olvasható, hogy az EUMAM Ukrajna stratégiai céljaként azt kell kitűzni, hogy hozzájáruljon az ukrán fegyveres erők katonai képességének növeléséhez a műveletek megalakítása és tényleges végrehajtása érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse a nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását, ténylegesen gyakorolhassa szuverenitását, és megvédhesse az ukrajnai polgári lakosságot.

Ennek végrehajtása is elindult már. November 29-én, Lengyelországban már megkezdődött az ukrán katonák első zászlóaljának kiképzése. Magyarország volt az egyetlen uniós ország, amely október 17-én nem szavazta meg a döntést, hanem konstruktív tartózkodást alkalmazott, ami azt jelenti, hogy az ország nem vesz részt és nem finanszírozza a missziót.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a döntést követően elmondta, Magyarország nem gátolta meg a többieket abban, hogy ilyen missziót indítsanak, de nem tekinti kötelezőnek ezt a döntést önmagára nézve.