Hetente több tucat nemi erőszak és szexuális támadás történik a brit kórházakban, derül ki egy nemrég közzétette jelentésből. A hivatalos adatokból megdöbbentő számú visszaélésre derült fény: mindössze három év alatt 6500 támadást jelentettek. De Németországban és Franciaországban is küzdenek a kórházak az erőszakkal – bár más okok miatt.

„A kórházak olyan helyek, ahol mindenkinek, a betegeknek, a személyzetnek és a látogatóknak is teljes biztonságban kellene érezniük magukat, mégis minden héten nemi erőszak és erőszakos támadások történnek” – mondta el Heather Binning, a Women’s Rights Network (WRN) alapítója. A nők jogaiért harcoló szervezet nem rég tette közzé jelentését, amiből kiderült, hogy hetente több tucat nemi erőszak és szexuális támadás történik a brit kórházakban.

Ezek között vannak csoportos nemi erőszakok és gyermekek elleni támadások is.

„A számok azt mutatják, hogy a kórházak nem biztonságos helyek. Szinte piacot jelentenek a szexuális bűnözők számára. Ez abszolút ijesztő” – mondta Binning.

Az adatok az angliai és walesi rendőrségi szervekhez intézett, információszabadságra vonatkozó kéréseken alapulnak. A jelentésből kiderül, hogy

2019 januárja és 2022 októbere között legalább 2088 nemi erőszakot és 4451 szexuális támadást jelentettek, ami heti 33-at jelent.

Az adatok nem részletezik, hogy a bűncselekményeket a brit egészségügyi szolgálat (NHS) intézményeiben vagy magánlétesítményben követték-e el, de megdöbbentő módon minden hetedik kórházi kórtermekben történt. A bűncselekmények mindössze 4,1 százaléka vezetett ahhoz, hogy a gyanúsítottat vád alá helyezték vagy beidézték.

Heather Binning szerint ez „csak fokozza a borzalmat”, és azt mutatja, hogy a kórházak és a rendőrség nem képes megvédeni a kiszolgáltatottakat.

„A rendőrség nem tesz eleget a bűncselekmények megfelelő nyilvántartása és üldözése terén – ezeken a helyeken ugyanis vannak térfigyelő kamerák (…). Miért ilyen alacsony a vádemelési arány?” – tette fel a kérdést.

WRN ezért felszólította az NHS-t, a Care Quality Commissiont és a rendőrséget, hogy ismerjék el a „szexuális erőszak rejtett területét”.

„Ezek a statisztikák megdöbbentőek. Azért kezdtük ezt a vizsgálatot, mert aggódtunk a nők és gyermekek biztonsága miatt az NHS kórtermeiben, de elborzadtunk attól, amit feltártunk” – fogalmazott a WRN alapítója.

Franciaországban és Németországban is szenvednek a kórházi erőszaktól

Egyre több erőszakkal kell szembesülnie a német mentősöknek és a sürgősségi osztályok dolgozóinak is, erről Felix Walcher, magdeburgi sürgősségi orvos beszélt a Berliner Morgenpostnak.

A sürgősségi osztályok dolgozói a verbális támadások és a zaklatás növekedéséről számolnak be, de mostanában egyre gyakoribb a tényleges fizika bántalmazás is, a feszültség az egészségügyi rendszer minden területén jelentősen megnőtt az utóbbi időben, hívta fel rá a figyelmet Walcher, aki a német intenzív- és sürgősségi orvoslás interdiszciplináris szövetség (DIVI) elnöke is.

Amit az orvosok megfigyelnek, egybeesik a Német Kórházszövetség (DKG) új, országos felmérésével.

„Tízből kilenc kórházban már előfordult, hogy a sürgősségi osztályon erőszakosan léptek fel a dolgozókkal szemben” – összegezte az eredményeket Gerald Gass, a DKG vezetője. A kórházak 48 százaléka már volt, hogy bevetette a biztonsági szolgálatot.

A helyzet az elmúlt években romlott, többek között a világjárvány miatt, derül ki az adatokból.

Ez minden nap érezhető, különösen a sürgősségi osztályokon, amikor az időnyomás, a munkaerőhiány találkozik a betegek és hozzátartozóik félelmeivel és aggodalmaival, jegyezte meg Gass kiemelve, hogy az, hogy olyan embereket, akik segíteni akarnak másokon, sőt, meg akarják menteni az életüket, megtámadják és fenyegetik, tűrhetetlen állapot.

A DIVI vezetője, Walcher „stresszspirálról” beszél. A sürgősségi osztályokon a feszültséget súlyosbítja a növekvő munkaerőhiány.

Ahogy arról korábban a V4NA is beszámolt, a munkaerőhiány a gyermekklinikákon is komoly problémákat okoz.

A Német Vöröskereszt (DRK) elnöke, Gerda Hasselfeldt arról számolt be korábban, hogy a gyermekkórházakban egyre több támadás éri a személyzetet.

„Megszaporodtak a fenyegetések és az egészségügyi személyzet elleni lelki- és fizikai erőszak tényleges alkalmazása”

– panaszkodott Hasselfeldt. Ő is hangsúlyozta, hogy a probléma sokrétű. Egyrészt rengeteg orvos és még annál is több ápoló hiányzik a kórházakból, akik pedig vannak, azok is gyakran lebetegednek a túlterheltség miatt. Emiatt gyakran hetekre is kiesik az a személyzet, amivel egyáltalán számolni lehetne Németországban.

A munkaerőhiány és az időhiány miatt a szülők megfelelő bevonása gyakran “csak elégtelenül lehetséges, ami viszont információvesztéshez, panaszok halmozódásához és minden oldalról növekvő feszültséghez vezet”

– tette hozzá Hasselfeldt. Ugyanakkor a beteg gyermekeket nevelő szülőket is meg lehet érteni. Néha órákig kell ülniük a sürgősségi osztályokon az ellátásra várva, de az sem ritka eset, hogy a beteg gyermekeknek a kórházak folyosóin kell éjszakázniuk, mert nincs elég ágy, se személyzet.

Hasonló a helyzet a Franciaországban, ahol az állami kórházakban dolgozó egészségügyi szakemberek 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy erőszak áldozata lett 2022-ben. Az egészségügyben tapasztalható erőszakkal foglalkozó szervezet, az ONVS szerint a sürgősségi-, pszichiátriai- és az idősgyógyászat szakembereit érinti leginkább az erőszak a betegek részéről.

Egy, a Saint-Nazaire-i sürgősségi osztályon tizenöt éve dolgozó ápolónő elmondta, hogy rendszeresen szembesül sértésekkel és fenyegetésekkel. „A legjellemzőbb az agresszív hangnem és hibáztatás, amit az vált ki, hogy a kórház nem teljesít, vagy nem felel meg teljesen az elvárásoknak.” De a nővér emlékszik olyan helyzetekre is, amelyekben félt, amikor a betegek vagy a hozzátartozóik fenyegetően közel kerültek hozzá fizikailag, írja a Radio France. Egy másik ápolónő pedig azt mondta, hogy anélkül, hogy mentegetné őket, megérti ezt az erőszakot. „A rendszer az, amelyik rosszul bánik velük”. Mivel a várakozás és különösen az információhiány generálja ezt az erőszakot, ez egy mélyebb probléma következménye: a kórházi eszközök hiánya.

Ugyanez a megfigyelése a Francia Sürgősségi Orvosi Társaság szóvivőjénel, Agnès Ricard-Ribond-nak is. „Probléma van az ellátáshoz való hozzáférésben az orvoshiány miatt, amely a városban és a kórházban egyaránt fennáll” – magyarázza. A hosszú várakozási idők is azért vannak, mert folyamatosan veszítjük el a kórházi személyzetünket, jegyzi meg hozzátéve, hogy azok, akik maradnak egyre inkább elvesztik a lelkesedésüket.