Az infláció a tojás árára is kihatással volt Szerbiában, egy év alatt több mint 40 százalékkal drágult ez az élelmiszer. A kistermelőknek a megemelkedett terményárak miatt gyakorlatilag már nem éri meg az ágazattal foglalkozni. A piacot egyre inkább a nagytermelők foglalják el, akik már nem csak a szerbiai szükségleteket fedezik, hanem külföldre is szállítanak, elsősorban Észak-Macedóniába, Albániába, Boszniába, Montenegróba és az év eleje óta már Afrikába is.

Tíz darab M-es tojás egy évvel ezelőtt még átlagosan 120-130 dinárba, vagyis kicsivel több mint egy euróba került Szerbiában. A piacokon is 10-15 dinárért adták darabját. A 2022-es inflációs hullám azonban a tojás árát is jócskán megemelte. Most átlagosan 20 dinár a tojás darabja, vagyis 200 a 10-es csomag. Ez 1,7 euró. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai is alátámasztják a vásárlói tapasztalatokat – hivatalos közlésük szerint tavaly év végén a tojás darabára 18 és 30 dinár között mozgott.

Nehéz helyzetben a kistermelők

A tojásdrágulás és a fenyegető tojáshiány is rámutat arra, milyen nehézségekkel küzd a szerbiai mezőgazdaság: az állattartás drága, a felvásárlási ár alacsony, a támogatások nem elegendők. Emiatt pedig egyre többen hagyják el az ágazatot, hiányt generálva a hús-, a tej- és a tojáspiacon is. Az agrárium egyébként is nehéz helyzetét tavaly tovább súlyosbította az extrém aszály, valamint az orosz–ukrán háború nyomán megemelkedő takarmány- és műtrágyaár-emelkedés.

Strahinja Katic, az egyik szerbiai kisgazdaság vezetője a Danas napilapnak azt mondta, tojást már csak saját szükségletre gyűjtenek be. Jobban megéri nekik a csirkekeltetés, majd az élő állat eladása. Számításai szerint a tojás darabját nem lenne szabad 30 dinár alatt értékesíteni, ami a mostani árakhoz képest is 30 százalékos emelkedést jelentene. Úgy véli, az is gond, hogy a szabadon tartott állatoktól származó tojásokkal nem tudnak versenyezni a multicégek által árusított, ketreces tartásból érkező tojásokkal. A vásárlók ugyanis általában a legolcsóbb tojást veszik le a polcról, akkor is, ha tudják, annak minősége elmarad a szabadtartásból származótól.

kép: Pixabay

Rántotta két tojásból

Rade Skoric, a Szerbiai Baromfitenyésztők Közösségének igazgatója ugyanakkor azt mondja, megéri az ágazatban maradni, a tojás ára jelenleg elegendő a túléléshez, a kivitel pedig fellendülőben van. Tavaly Észak-Macedóniába, Boszniába, Albániába és Montenegróba szállított Szerbia, idén pedig már Afrikába is vittek 720 ezer darabot. Skodric emellett azt is biztató tényezőnek nevezte, hogy az általános élelmiszerár-emelkedés mellett egyre többen választják a tojást, mely még mindig az egyik legolcsóbb alternatívája a minőségi táplálkozásnak.

„Két tojásból, vagyis 40-50 dinárból már kész is a rántotta. Ennyi pénzért a péknél legfeljebb egy perecet lehet venni.” – osztotta meg táplálkozási tanácsait az igazgató.

Arra a kérdésre, hogy felléphet-e Szerbiában tojáshiány amiatt, hogy egyre több kistermelő lép ki a mezőgazdaságból, a baromfitenyésztők közösségének igazgatója azt mondta, ha csak nem ugrik meg drasztikusan a fogyasztás, nem lesz hiány a piacon. „Jelenleg többletünk van, havonta 5-6 millió darab tojást szállítunk külföldre, az éves termelésünk pedig a másfél milliárd darabot is eléri.” – hangsúlyozta.

kép: V4NA

Hozzátette: bár valóban akadnak kisebb gazdaságok, melyek nem tudtak lépést tartani, a többség fennmaradt. A nagyobb termelők pedig kapacitásaik bővítésén dolgoznak, és azon, hogy a ketreces állattartást minél nagyobb százalékban szabadtartássá alakítsák – nyilatkozta. Skoric arról is beszélt, hogy már a húsvéttól sem kell tartani, a korábbi években tapasztalható keresletmegugrás ugyanis mostanában már nem jellemző: „Senki nem fest már tucatszámra tojást, inkább csak jelképesen néhány darabot”, így akkortájt sem lesz hiány a boltokban és a piacokon – véli a szakember.