Lengyel abortuszvita: A tények

Csak ürügyet kerestek az agresszióra és a keresztény kultúra lebontására a Varsóban női jogokért tüntető baloldali aktivisták, mondta el a V4NA-nak Jerzy Kwasniewski a lengyel Ordo Iuris kutatóintézet elnöke. A szakértő rámutatott, az alkotmánybíróság döntése nem veszélyezteti az anyák életét és mindössze azt a célt szolgálja, hogy a szülők ne vetethessék el a minimális fogyatékossággal születendő gyermekeket.

NAGYVILÁG POLITIKA 2020. OKTÓBER 29. 10:37

„Nincs új abortusz-törvény Lengyelországban, ahogy azt a liberális média próbálja beállítani”, mondta a V4NA-nak Jerzy Kwasniewski jogász és az Ordo Iuris jogi kutatóintézet elnöke.

Egy hete tartanak a zavargások Varsó utcáin, melyek mögé a teljes ellenzék beállt az Alkotmánybíróság abortuszt szigorító döntése miatt. A tüntetők templomokat rongálnak és műemlékeket firkálnak össze. Mateusz Morawiecki kormányfő szerdán nyilatkozott a kérdésben, leszögezve, hogy az aktivisták barbár módszereket alkalmaznak és olyan szimbólumokat pusztítanak el, amelyek minden lengyelt összekötnek.

Bár a témát világszerte felkapták a liberális médiumok és előszeretettel számolnak be az új és női jogokat elnyomó abortusztörvényről, Jerzy Kwasniewski rámutat, hogy a törvény korántsem új és egy sokkal nagyobb visszaélés van a hátterében, mint azt a törvény ellenzői gondolnák.

Lengyelországban az abortusz 1993 óta be van tiltva, mely alól három kivétel van: az anya életének védelme, a bűncselekményből fakadó terhesség, valamint az úgynevezett „eugenikus” abortusz, ami a magzat súlyos, visszafordíthatatlan, gyógyíthatatlan és életveszélyes sérülése miatt lehet indokolt. Az október 22-ei alkotmánybírósági döntés mindössze felülvizsgálta ez utóbbi alkalmazását, mert egy olyan tendencia alakult ki, mely nyomán súlyosan visszaéltek a meglévő törvény tágan értelmezhető fogalmazásával.

A liberális médiumok olvasatában az alkotmánybíróság újraértelmezte a korábbi törvényt, ezért október 28-tól a gyógyíthatatlan és sérült magzatok elvetetése tilos. Ez tömeges tiltakozásokat váltott ki a balodlali aktivisták körében Európa-szerte. A képlet azonban korántsem ilyen egyszerű.

„A gyógyíthatatlan betegség és a súlyos károsodás szavak körüli bizonytalanság közrejátszott a bíróság azon döntésében, hogy az emberi élet védelmének jogállami alapelvével ellentétesnek nyilvánítsa az eugenikus abortuszt”, fogalmaz Kwasniewski. A szakértő rámutat, a bizonytalan megfogalmazás miatt évről évre egyre szabadabban értelmezték a fogalmakat, és ezért már nemcsak a halálos beteg magzatokat vetették el, hanem a Down-szindróma, vagy az egyszerű végtag-elváltozás is elegendő volt az abortusz végrehajtásához. „Válaszul a pro-life szervezetek és a katolikus egyház kemény munkába kezdett, hogy felhívják a figyelmet a fogyatékossággal születendő gyermekek elleni jogi diszkriminációra”, fogalmazott.

Kwasniewski hozzátette, szerencsére manapság egyre többen értik meg, hogy a fogyatékossággal született gyermekek is élhetnek teljes életet, és egyre többen vannak, akik erkölcsi alapon ítélik el a fogyatékosság-alapú diszkriminációt. Idézte továbbá az ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatát is, mely kimondja „a gyermeknek, figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára, különös védelemre és gondozásra van szüksége, nevezetesen megfelelő jogi védelemre, születése előtt és születése után egyaránt”.

Mivel azonban a katolikus egyház szintén hozzájárult ahhoz, hogy fény derüljön a fogyatékos gyermekekkel szembeni diszkriminációra, a magukat feministának nevező aktivisták több templomot is megrongáltak, miséket zavartak meg és nyílt támadásokat indítottak az egyház ellen. Kwasniewski azonban nemcsak ezt az indokot látja a támadások mögött.

„A templomok elleni támadások valójában a keresztény örökség és identitás, valamint a törvényes rend elleni támadások, melyet Lengyelországban a katolikus egyház erkölcsi ereje jelképez”, fogalmaz a szakértő. Ugyanakkor rámutat, hogy a támadások elfajulásával – mely mögé a teljes lengyel ellenzék beállt – a zavargásokkal, a szervezett templomrongálásokkal és a vandalizmussal egyre kevesebben tudtak azonosulni. „Nyilvánvaló, hogy az Alkotmánybíróság ítélete csak ürügy a tüntetésekre és az utcai agressziókra a #ToJestWojna (Ez egy Háború) hashtag alatt.

A kérdésben a tények ellenére, Judith Sargentini utódjaként ismert Gwendoline Delbos EP-képviselő is megszólalt, aki azt követelte, hogy az Európai Bizottság (EB) lépjen fel a kérdésben és védje meg az állampolgárait.

Delbos annak ellenére avatkozna bele egy ország belügyeibe, hogy korábban az EB-alelnök, Vera Jourova adminisztrációja azt közölte a V4NA-val, hogy nemzeti politikai ügyekben nem nyilváníthatnak véleményt.

https://v4na.com/politika/vera-jourova-adminisztracio-szerint-nem-szabad-nemzeti-ugyekben-megnyilvanulnia-a-bizottsagnak-42062/

Nem kellett sokáig várni, és Ursula von der Leyen is nyilatkozott az ügy kapcsán. A bizottsági elnök elmondta, hogy a „haladást nehéz elérni, de könnyű elveszíteni” és hangsúlyozta, hogy előre kell haladnunk, nem visszafelé.

Kwasniewski ugyanakkor nem lepődött meg a bizottsági tisztviselők beavatkozásán. Kijelentette, hogy egy újabb példáját látjuk az EB tisztviselők uniós szervek hatáskörein kívül eső ügyben való beavatkozásának. A szakértő arra is rámutatott, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság is megállapította, a tagállamok alapvetésként tekintenek arra, hogy „az embrió az emberi fajhoz tartozik” és „szüksége van az emberi méltóságából fakadó védelemre”. 

„Tehát nemcsak, hogy nem létezik olyan elsődleges vagy másodlagos uniós jogforrás, ami jogi alapot adna az ilyen beavatkozásnak a tagállami belügyekbe, de még erős indikátorokat is felfedezhetünk az uniós joggyakorlatban, ami azt erősíti, hogy a tagállamoknak kötelessége jogi védelmet biztosítani a gyermek számára a születés előtti fejlődési szakaszban is”, szögezte le Kwasniewski.

NAGYVILÁG POLITIKA

Címkék:

abortion, constitution, demonstration, feminism, poland