Létező és jelenleg sajnos leküzdhetetlen jelenségnek nevezte a kettős mércét az Európai Unióban (EU) Deutsch Tamás magyar, kormánypárti európai parlamenti (EP-) képviselő hétfőn egy budapesti rendezvényen.

A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítványnak A válságok kora – Az Európa Projekt kutatás eredményei 2021-ben című konferenciáján a politikus úgy fogalmazott, hogy

teljes személyes és politikai idiotizmus húzódik meg a kettős mérce mögött.

Deutsch Tamás a kettős mérce példájaként említette, hogy egyesek azzal érvelnek a migráció mellett: az élet a legfontosabb, emberek nem halhatnak meg a Földközi-tengeren. Ugyanezek a véleményformálók azonban egészen másként gondolkodnak az abortuszról: ott mégis van lényegesebb szempont az életnél.

Az EP-képviselő úgy vélekedett, hogy az európai együttműködés felfelé ívelő szakasza a maastrichti szerződéssel véget ért. Az európai emberek többségének fontos a nemzeti szuverenitás, emelte ki.

Szavai szerint a kettős mérce a mindent maga alá gyűrő európai birodalmi törekvésből fakad.

Az európai néppárti tagság utolsó két-három éve rettenetes volt, jelentette ki Deutsch Tamás. Úgy fogalmazott: rossz volt látni, hogyan veri szét a birodalmi törekvés a páneurópai tömörülést, miként csinál a nagy közösségből egy közepesnek is csak jóindulattal nevezhető csoportosulást. Azt mondta, hogy Ljubljanától nyugatra már nincs is komoly néppárti erő.

Az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy az EU jelmondata: „egység a sokféleségben”. Az egész együttműködés a változatosságból indult ki, ennek tiszteletben tartása nélkül nem lehet Európa értékgazdagságáról beszélni, vélekedett.

Deutsch Tamás arról is beszélt, hogy a magyar helyreállítási terv alapján 2500 milliárd forint jár Magyarországnak a koronavírus-járvány kárainak enyhítésére. Az Európai Bizottságnak nincs jogköre arra, hogy befolyásolja az összeg folyósítását – mondta. Amit Brüsszel Magyarországgal és Lengyelországgal „játszik”, az „nettó zsarolás” – fogalmazott, a magyar gyermekvédelmi törvényt jelölve meg okként.
a nem az elitet nézzük, a magyar álláspont a szabályhoz tartozik, nem pedig a kivételhez.