A magyar miniszterelnök javaslatai három meghatározó területen jelentenének könnyebbséget a piaci szereplőknek és a vásárlóknak – írja elemzésében a magyar gazdasági hírportál.

Mint ismeretes, Orbán Viktor magyar miniszterelnök az európai energiaárak csökkentését célzó javaslatokat tett az uniós döntéshozóknak szerdai nemzetközi sajtótájékozóján. Arról beszélt, hogy könnyebbséget jelentene a piaci szereplőknek és a vásárlóknak, ha ideiglenesen felfüggesztenék a széndioxidkvóta-rendszert, szétválasztanák a nagykereskedelmi villamos energia és a földgáz árát, illetve szüneteltetnék azt a kötelezettséget, amely szerint bio-összetevőt kell keverni az üzemanyagokba – idézte fel a vg.hu. Mint írják, ezek megvalósítására azért van szükség, hogy

alacsonyabbak, kezelhetőbbek legyenek a végfelhasználók számára már szinte elviselhetetlen áram-, gáz- és üzemanyagköltségek.

A gazdasági szakportál elemzésében azt írja a széndioxid-kvóta rendszerről: az úgynevezett ETS-rendszer azokat a vállalatokat bünteti széndioxid-kvóta kötelező vásárlásával, amelyek működésekor üvegházhatású gáz – pl. szén-dioxid – kerül a környezetbe. A kvótavásárlás közvetlen célja az, hogy ezek a vállalatok visszafogják károsanyag-kibocsátásukat, illetve váltsanak környezetkímélőbb technológiára. Uniós szinten terítéken van az ETS-rendszer kiterjesztése, úgy, hogy a kötelezettség elérne egészen a lakosságig, hiszen miközben a fosszilis alapú energiatermelés, ipari gyártás esetében a technológiaváltás idő- és költségigényes, addig a kvótavásárlás terhe azonnal gyűrűzik tovább a végtermékek árába, a fogyasztókhoz.

Ez a teher ideiglenesen megszűnne Orbán Viktor javaslatának elfogadása esetén.

Mint a vg.hu írja: a jelenlegi árkörnyezeten az áram árának 20-25 százaléka a karbonkvóta-költség, ez csak Magyarországon évente nagyjából 800 milliárd forint karbonköltséget eredményez, amit az energiatermelők a fogyasztókra hárítanak át – magasabb áramár formájában.

Az Orbán Viktor által felvetett másik probléma lényege az, hogy a számos okból megdrágult földgáz „magával rántotta” az európai áramárakat is, miután az áramtermelés jelentős része gázüzemű erőművekben történik. Azaz a jelenlegi villamosenergia-piacmodellben a földgáz-alapú technológiák a meghatározóak az árképzés szempontjából. Emiatt a piaci ár független attól, hogy földgáztüzelésű, vagy nukleáris, netán megújuló termelői kapacitásból került az áram előállításra. A nem gázt használó – nukleáris, megújuló alapú – termelők modellszerűen extraprofitot realizálnak, mivel az ő termelési költségük nem emelkedik meg a földgáz árának emelkedése miatt.

Vagyis a drága előállítású földgázból származó áram ára „húzza” fel az olcsóbb előállítású áram árát is; annak ellenére, hogy európai szinten a gázból előállított áram aránya csupán 20-30 százalék között van.

Viszont egy szabályozási eszközzel történő beavatkozás – lényegében uniós szintű nagykereskedelmi ársapka alkalmazása – tompíthatná az árakat.

A magyar gazdasági lap felidézi: az egységes EU-szabályozás következtében környezetvédelmi okokból az üzemanyagokba egyre nagyobb arányban kell belekeverni bio-üzemanyagot. Az EU tervei között az szerepel, hogy még tovább növelje a benzinben és a gázolajban lévő megújuló eredetű energiahordozók arányát.

Ugyanakkor ez jelentősen emeli az üzemanyagárakat – miközben jelentősen emelkedik a bio-üzemanyag (bioetanol és biodízel) alapját képző kukorica és a repce iránti kereslet. Vagyis lényegében a bioszabályozás növeli a gabonák iránti keresletet és felveri az árukat, mivel üzemanyag formájában élelmiszert égetünk el – olvasható a vg.hu-n.

A bioösszetevők nélkül olcsóbbá válhat a tankolás, de féket kapna a környezetvédelem és a fenntarthatóság is – erre is vonatkozott a magyar kormányfő javaslata.