Az oroszokkal való új, hosszú távú gázszerződés megkötésére készül Szerbia. A Szerbiai Gázművek igazgatója szerint az ország rendelkezik elegendő pénzzel, és alternatív megoldások is vannak a gáz biztosítására. Az oroszokkal kötendő új szerződésről Dušan Bajatović annyit mondott, hogy május 15-e után ismerteti a részleteket. Előljáróban úgy fogalmazott, hogy nem kell aggódni, az az árában is kedvező lesz. Közben Zorana Mihajlović energetikai miniszter azt mondta, lesz elegendő gáz az előttünk álló télre, de azt nem lesz könnyű beszerezni, s nem is lesz olcsó. A tárcavezető arra kért mindenkit, hogy racionálisan használja az energiaforrásokat.

Továbbra is számít az orosz gázra Szerbia

Szerbiának nem kell aggódnia, az oroszokkal kötendő új gázszerződés is kedvező lesz – erről beszélt a tárgyalásokat megelőzően a Szerbiai Gázművek igazgatója. Dušan Bajatović azt is hozzátette, hogy az állam elegendő forrással rendelkezik, s alternatív megoldásokat is keresnek arra, hogy biztosítsák az ellátást. A mostani válság ellenére biztosították a gázszállítást Szerbiába, a Gazprom a megbeszéltek szerint küldi a leszerződött mennyiséget.

Kép: Szerbiai Kormány

„Jelenleg több gázzal rendelkezünk, mint amennyire szükségünk van, teljesen feltöltjük az udvarnoki tározót. Nincs probléma

– nyilatkozta a Tanjug hírügynökségnek Dušan Bajatović.

Jóval a piaci ár alatt érkezik az orosz gáz Szerbiába

Szerbia jelenleg orosz gázt vásárol, amely a Balkáni Áramlaton keresztül érkezik az országba, Belgrád a piaci ártól függetlenül köbméterenként 270 dollárt fizet érte. Az ezt szabályozó szerződés az év közepén jár le. Ennek meghosszabbításáról kezdődnek a tárgyalások a következő hetekben.

Kép: Szerbiai Kormány

Dušan Bajatović szerint akár már 10 napon belül ismertté válhatnak a Gazprommal kötött új, hosszú távú szerződés részletei.

„Ne faggassanak a részletekről egyelőre, nagyon kellemetlen lenne, ha most kezdenék el beszélni róla, már csak azért is, mert óriási a nyomás az országon a Moszkvával való viszonyunk miatt.”

A nemzetközi befolyás és a nyomásgyakorlás ellenére az igazgató biztosan abban, hogy Belgrád ismét szerződést köt az oroszokkal.

„Ez ismét egy ránk nézve kedvező szerződés lesz. Hogy ugyanolyan jó lesz-e, mint korábban? Ezt nehéz megmondani, de jó lesz. Ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy marad a mostani, alacsony ár” – mondta Bajatović. Hozzátette: a Balkáni Áramlat mellett Szerbia Magyarországon keresztül is hozzáfér az európai gázhálózathoz. Kérdés azonban, hogy egy-két hónap múlva, a mostani szankciókkal való fenyegetéses időszakban, beszerezhető lesz-e majd az európai piacról gáz.

Az Európai Uniót is megosztja a gázembargó kérdése

Nincs egyetértés az uniós tagállamok között, hogy vessenek-e ki gázembargót az oroszokra. Brüsszel célja, hogy fokozatosan számolják fel az orosz kőolajtól és földgáztól való függőséget. Ez nem lesz könnyű, ugyanis a tagok egy jelentős része az orosz gázra van utalva. Ausztria földgázimportjának a 80 százaléka Oroszországból származik, Csehország esetében ez az arány 90 százalék. Orbán Viktor magyar miniszterelnök korábban azt mondta, az összes Magyarországon felhasznált földgáz 85 százaléka Oroszországból érkezik.

A magyar kormányfő a legutóbbi rádióinterjújában úgy fogalmazott: korábban abban állapodtak meg a kormányfők, hogy minden országnak szuverén joga, hogy milyen energiamixet alkalmaz, a kialakult konszenzust csak a tagállamok egyhangú megegyezésével lehet megváltoztatni. A miniszterelnök közölte, hogy a rezsicsökkentést megvédéséért folytatja a harcot. Ha Brüsszel bevezette volna az olaj- és gázembargót, akkor vége lenne a rezsicsökkentésnek – tette hozzá.

Amíg az unió vitázik, addig Szerbiában biztosan lesz gáz a következő télen

A szerb energetikai miniszter szerint a kormány elegendő mennyiségű gázt biztosít a következő télre. Ez azonban idén nem fog olyan könnyen menni, mint korábban, s nem is lesz olyan olcsó hozzájutni az energiahordozókhoz – tette hozzá Zorana Mihajlović. A tárcavezető arra szólított fel mindenkit, hogy a nehézségek miatt spóroljanak a használat során, és racionálisan bánjanak az energiával.

„Nem lesz könnyű felkészülni a következő télre, különösen nem a Villanygazdaságnak, azok után, hogy a tavalyi fűtési szezonban több meghibásodás is volt az erőművekben. Minden forgatókönyvre felkészültünk, más kérdés viszont, hogy ez mennyibe fog kerülni. Nincs többé olcsó energia, egész Európa azzal küzd, hogy bármi áron, de bebiztosítsa magát.”

– mondta a miniszter.

Mihajlović megdöbbenését fejezte ki amiatt is, hogy az elmúlt napokban az enyhe időjárás ellenére a távfűtőművek egymillió köbméter gázt használtak el fűtésre. A tárcavezető szerint ez pazarlás volt, s inkább elraktározhatták volna a földgázt a nehezebb időkre.

Szerbia készül arra is, hogy alternatív útvonalakon jusson gázhoz. Ilyen lehet az a vezeték, amely Görögországból szállítana LNG-t észak felé. A görög terminált a héten kezdték el kiépíteni, ott fogadják majd a jövőben az óriási tartályhajókat, melyek a folyékony földgázt szállítják a kontinensre. Az onnan induló fővezetékre csatlakozik majd Szerbia is, már építik a vezetéket a bolgár határig. A cél, hogy utána ez a gázhálózat elérje Észak-Macedóniát és Romániát – nyilatkozta a miniszter.

„Előre kell gondolkodnunk, akár 10 évre előre kell tekintenünk. Olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek biztosítják az energiaellátást. Energia nélkül nincs gazdaság, nincs fejlődés. Nekünk az egyetlen lehetőségünk az, hogy gázt importáljunk. Éppen ezért fontos, hogy több beszállítónk is legyen”

– emelte ki a szerb kormány tagja.

Zorana Mihajlović kifejtette: tudjuk mit jelentenek a háborúk és a krízis. Éppen ezért fontos, hogy a régió országai közösen lépjenek fel, s biztosítsanak elegendő mennyiségű földgázt. Az energiabiztonság megteremtése már korábban meg kellett volna, hogy történjen, most látjuk, hogy mennyire rossz dolog, ha csak egy beszállítótól függünk, bárkiről is legyen szó – fűzte hozzá a szerb miniszter.

Zorana Mihajlović

Szakértő: nem elég az átálláshoz egy-két év

A szerb közmédiának nyilatkozó energetikai szakújságíró szerint Európa még messze van attól, hogy teljesen leváljon az orosz gázról. Jelica Putniković úgy véli, az EU még nincs felkészülve arra, hogy nagy mennyiségben fogadjon külföldről érkező LNG-t, vagyis cseppfolyósított földgázt – nincsenek megfelelő számban tengerparti fogadótermináljai és kiépített csőrendszerei, melyekkel a gáz a kikötőkből a kontinens belsejébe jutna. A szakértő szerint elvileg jelentheti a jövőt az LNG, de egy-két év nem elég az átálláshoz, sokkal reálisabb 10 évben gondolkodni – tette hozzá Jelica Putniković.