Lengyelországban az egyik legmagasabb az infláció egész Európában, júniusban már meghaladta a 15,5 százalékot. A rendszerváltozás óta nem volt ilyen rossz a helyzet, de a kilátások sem jobbak.

A jegybanki alapkamat emelése sem állította meg az inflációt

A Lengyel Gazdasági Intézet kimutatásai alapján az áremelkedések 66 százaléka az élelmiszereket és az energiát érinti. 2021 vége óta mostanáig 21,6 százalékkal nőttek az energiaárak a Közép-Európai országban, a szolgáltatások 12, míg az ipari termékek árai 10 százalékkal emelkedtek. Egy év alatt pedig 36,8 százalékkal nőtt az üzemanyagok ára.

A Lengyel Nemzeti Bank (LNB) egyébként a tavalyi év októbere óta tízszer emelt kamatot az infláció visszaszorítása érdekében. Az irányadó alapkamat így 0,1 százalékról most már 6,5 százalékra nőtt, sőt Ludwik Kotecki lengyel közgazdász az alapkamat további emelésére számít szeptemberben – írja a B92 hírportál.

De az utóbbi időben érkeztek jobb hírek is Varsóból. A statisztikai hivatal nem végleges adatai szerint júliusban az éves infláció 15,5 százalék volt, ugyanúgy mint júniusban, tehát az elmúlt egy hónapban legalább nem emelkedett. Szakértők szerint, ha az augusztusi infláció is hasonló szinten alakul, elmaradhat a szeptemberi lengyel kamatemelés. Az LNB előrejelzései szerint ugyanakkor a jövő sem kecsegtet sok jóval. 2023 első negyedévében 0,5 százalékos gazdasági visszaesés, és 18,8 százalékos infláció jöhet. Ezek alapján pedig további drágulási hullám vár a lengyelekre – mondják a szakértők.

A kormány szerint az oroszok a hibásak

A mostani áremelkedés teljesen szembe megy az elmúlt három évtizedben tapasztalt lengyel gazdasági fejlődéssel, amikor is folyamatosan bővült az ország gazdasága. A kormány a kialakult helyzetért Oroszországot hibáztatja. A kormányzópárt Jog és Igazságosság (PiS) szerint a Kreml okolható az inflációért, mégpedig azért, mert az ukrajnai támadást követően korlátozta a gabonafélék és az energia exportját. Lengyelország volt az egyik első ország, amely felé a Gazprom áprilisban felfüggesztette a gázszállítást, míg az ukrán gabonaexport blokádja az élelmiszerárak emelkedését gerjesztette – teszi hozzá a PiS.

Jarosław Kaczyński pártelnök szerint Varsó az infláció mindössze 3-4 százalékáért felelős, a többit Vlagyimir Putyin orosz elnök idézte elő. Hozzátette: azok az ellenzéki vádak, amelyek szerint a hatalmi párt a hibás a gazdasági helyzetért egyszerűen nem igazak.

A szakértők szerint Varsó lassan reagált

Egyes vélemények szerint ugyanakkor a kormány tehetett volna többet is az árak megfékezése érdekében. Anthony Levitas, az amerikai Brown Egyetem szakértője úgy véli, hogy a Lengyel Nemzeti Bank nagyon lassan reagált az inflációra, amely még jóval az ukrajnai konfliktus előtt megkezdődött – a koronavírus járvány idején.

Rafal Benecki az ING Bank varsói közgazdásza szerint az is problémát jelent, hogy a lengyel kormány pénzügyi és gazdasági politikája túlságosan ki van téve a külső hatásoknak, így nagyon nehéz helyi szinten tompítani az infláció mértékét.

A szakértő a mostani gazdasági fejlemények nagy részének okát külső tényezőknek tulajdonítja, de mégis hozzáteszi, hogy a probléma az, hogy Lengyelországban az egyik legmagasabb az infláció a régióban és magasabb, mint az eurózónában.