Éveken át Oroszország jelentette a szerbiai gyümölcs legfontosabb célországát, az orosz-ukrán háború azonban megnehezítette a kiszállítást. Most több időbe és pénzbe is kerül. Ráadásul Oroszországban egyre nagyobb területeken termesztik az almát, és ott az energiahordozók is olcsóbbak. 2022-ben Szerbia engedélyt kapott, hogy Egyiptomba és Indonéziába is exportálja almáját, de az üzlet beindulására egyelőre várni kell. Nincsenek meg ugyanis a szükséges növényegészségügyi feltételek, valamint a vámokat is el kellene törölni – mondják az illetékesek.

10 millió eurós csökkenés

Jelentősen visszaesett a Szerbiából Oroszországba szállított almamennyiség. A statisztikai adatok szerint 2022 első 11 hónapjában 62 millió eurónyit exportáltak ebből a gyümölcsből a háborúban álló országba. Ez 10 millió euróval kevesebb, mint egy évvel korábban.

A szerb közmédiának nyilatkozó, egyik kivitellel foglalkozó vállalat igazgatója elmondta: a krízis elején késtek a szállítmányok, Ukrajna helyett új, alternatív, útvonalakat kellett keresni. Emellett folyamatosak voltak a fizetési késedelmek is.

„Jelenleg az áruszállítás és a kifizetések zökkenőmentesek” – húzta alá Aleksandra Vuckovic

Nehézséget jelent ugyanakkor az is, hogy az új szállítási útvonalak miatt drágult az export. Ukrajna helyett ugyanis most Litvánián és Lettországon vagy Lengyelországon és Fehéroroszországon keresztül viszik a kamionok az almát az oroszokhoz. Több határon kell átjutni, így 2-3 nappal tovább tart a szállítás. A válságot megelőzően a szállítási díj mintegy 50 százalékkal volt alacsonyabb, mint jelenleg. Ezek a pluszköltségek megjelennek az alma árán, és a megrendelt mennyiségen is – nyilatkozta a Szerb Rádió és Televíziónak Aleksandra Vuckovic.

A mennyiséget tekintve az almából van a legnagyobb gyümölcskivitel Szerbiából. A 2021-es adatok szerint mintegy 180 ezer tonnát vittek külföldre, ami a teljes gyümölcsexport 37 százaléka volt.

De nem csak a háború miatt vittek kevesebb gyümölcsöt tavaly Szerbiából Oroszországba. A balkáni országban a szárazság és a rossz időjárási körülmények miatt kisebb volt a termés, az oroszoknál pedig nőtt az almafákkal beültetett terület aránya.

kép: Pixabay

Eléggé megnehezült az export Oroszországba – erősítette meg a vállalkozók állítását Zoran Keserovic. Az Újvidéki Egyetem tanára szerint hatalmas területekre telepítenek gyümölcsösöket az oroszok a Kaukázus északi részén, és egyre nehezebb lesz azokkal versenyezni.

„Jelentősen megnőttek a szállítási költségek, nagyon nehéz a helyzet. Az energiahordozók ára nálunk sokkal nagyobb” – mondta. A szakértő szerint ehhez jön még az is, hogy emelkedett a munkaerő ára, továbbá a növényvédő szerek és a műtrágyák is drágultak – mondja Zoran Keserovic.

Az egyetemi tanár szerint a balkáni ország akkor lehet továbbra is versenyképes az alma esetében, ha sikerül csökkenteni a termelési költségeket, illetve, ha gépesítenék a munkafolyamatot és koncentráltan kínálnák a gyümölcsöt.

Új piacok után kutatva

A szerbiai almatermesztők számára fontos lenne új piacok felkutatása is. A Gazdasági Kamara adatai szerint az Orosz Föderáció mellett Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek számít még nagy felvásárló országnak. Ezekre a piacokra mintegy 14 millió euró értékben szállítottak almát 2022 első 11 hónapjában.

2022-ben egyébként Szerbia engedélyt kapott az alma exportjára Egyiptomba és Indonéziába is. Az együttműködés az összes fél érdeke, ugyanakkor egyelőre nem zökkenőmentes. A növény-egészségügyi feltételek ugyanis nincsenek harmonizálva, továbbá a szabadkereskedelmi egyezmény végrehajtása is szükséges lenne – hangsúlyozták a Szerb Gazdasági Kamarában.