Napenergia, szélenergia, LNG. Valós alternatívái az orosz gáznak, vagy csak naiv jövőkép? Európa elképzelése szerint Moszkva kizárásával gyorsan átvehetik a piacot az új megoldások, kérdéses azonban, hogy hogyan tudnak az elvárásokkal lépést tartani a tag- és tagjelölt országok.

Amerika „forradalmi” ötlete

Számos amerikai projekt létezik, mely Szerbia hatékony energiaellátását hivatott segíteni, beleértve a nap- és szélenergiát, valamint a cseppfolyósított gázt. Mindezek az orosz gáz alternatívái lehetnek – nyilatkozta a Politika című napilapnak nemrégiben Christopher Hill, az Amerikai Egyesült Államok belgrádi nagykövete. Az elképzelés jól hangzik, az elemzők azonban óvatosságra intenek. Mint mondják, Hill semmi olyat nem kínál, amit elődjei már ne ígértek volna, megvalósításra azonban soha nem került sor. Most csak annyi változott, hogy az LNG a háború miatt a figyelem középpontjába került Európában, és népszerű elképzeléssé vált az, hogy Oroszország helyett az óceán túlpartjáról szállítsanak gázt. A Politika újságírója szerint senki nem gondolhatja komolyan, hogy Szerbia, mely gázszükségleteinek teljes egészét Oroszországból fedezi, valaha is visszautasított volna egy Amerika által javasolt olcsóbb és jobb megoldást. A lap szerint, ha az Egyesült Államok tényleg szeretne alternatívát kínálni Szerbiának, akkor azt már korábban is megtehette volna, azonban soha nem biztosított az orosznál olcsóbb gázt, és soha nem ajánlotta fel, hogy LNG terminált épít az országnak. Emlékeztetőül: Oroszország korábban jelentős pénzeket fektetett a Balkáni Áramlat nevű gázvezeték kiépítésébe.

kép: EbS

Érvek az LNG mellett

Az Amerikai Egyesült Államok a világ legnagyobb gázkitermelője és fogyasztója is. Oroszország a második helyen áll a kitermelés tekintetében. Az USA azonban, köszönhetően technológiai fejlettségének, képes arra, hogy a cseppfolyósított gázt a világ bármely részére eljuttassa. Az LNG pedig egyre népszerűbb alternatívája lett a hagyományos gáznak – emelte ki Srećko Đukić közgazdász, diplomata, aki ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel Szerbiának nincs közvetlen kijárata a tengerre, kénytelen lenne valamely szomszédos ország közvetítésével beszerezni az LNG-t, ez pedig pénzbe kerül. Đukić szerint itt az ideje annak, hogy Szerbia döntsön: ragaszkodik-e az oroszoktól való függőséghez, vállalva minden azzal járó kockázatot, vagy más megoldás után néz.

…és ellen

Ellentétes véleményt fogalmazott meg a lapnak nyilatkozó dr. Mitar Kovač, az Eurázsiai Biztonsági Fórum alapítója. Szerinte azzal, ha Európa az orosz gáz helyett az amerikait választja, csak annyit ér el, hogy segíti Washington politikai és energetikai érdekeinek megvalósulását. A nap, a szél és a cseppfolyós gáz nem jelent reális alternatívát Szerbiának, a szükségletek legfeljebb 10 százalékát képesek fedezni – húzta alá Kovač. A szakember szerint az LNG ára jóval magasabb, mint az orosz gázé, így Szerbia kétszeresen is mínuszba kerülne: rengeteg pénzt kellene belefektetnie egy új rendszer kiépítésébe azért, hogy utána drágábban kapja meg a cseppfolyós gázt – a szakértő szerint ennek így semmi értelme nem lenne. Ráadásul a súlyos befektetések után sem tudna annyi gázt beszerezni, hogy az az ipar és a lakosság szükségleteit is maradéktalanul fedezni tudja. Ha meg is épül a bulgáriai összekötő vezeték, akkor sem lenne elég nagy a kapacitás, sem a görög terminálon, sem a szállítási útvonalon – magyarázta.

Mitar Kovač kiemelte, Szerbia megtartotta az európai döntéshozókkal szembeni függetlenségét, és a saját útját járja az energiaforrások beszerzésének terén, ezt pedig nem nézi jó szemmel sem az EU, sem az Egyesült Államok. Christopher Hill, amerikai nagykövet szerint Szerbiának választania kell, hogy nyugat vagy kelet felé fordul, mert nincs harmadik opció. Kovač szerint azonban van, Szerbia pedig pont ezt az utat igyekszik járni, vagyis hogy mindkét oldallal együttműködik, mellőzve a teljes körű állásfoglalást.

kép: EbS

Szerbia döntött

Szerbia Oroszországgal kötött korábbi szerződése, mely 270 dolláros áron biztosította a gázt, június 1-jével megszűnik. A következő időszakra vonatkozóan Aleksandar Vučić szerb államfő a hétvégén kötött gázszállítási szerződést Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az egyezség három évre szól. A gáz árával kapcsolatban nincsenek konkrét információk, csak annyit tudni, hogy 310 és 408 dollár között lesz köbméterenként. „Amennyiben mindent végrehajtunk, amiben Putyinnal megegyeztünk, akkor a gázellátás szempontjából nyugodt telünk lesz.

A Gazprommal való tárgyalások után, s a mennyiség definiálását követően tudjuk majd pontosan megmondani, hogy átlagosan mennyibe kerül a földgáz köbmétere Szerbiának. Ebben a pillanatban, egyharmada lenne a piaci árnak, télen pedig tízszer kevesebb lesz annál, amelyet Európában a többiek fizetnek”

– mondta a sajtónak a szerb államfő.

Szerbia a kedvezményes árat 2,2 milliárd köbméterre kapta, további 800 millió köbméter beszerzési ára még kérdéses. A két államfő az országban lévő tárolókapacitások bővítéséről is egyeztetett. Ahogy arról a V4NA is beszámolt, Szerbia jelenleg nem rendelkezik megfelelő méretű tározókkal, így a vásárolt földgáz egy részét Magyarországon helyezi el. Erről Orbán Viktor magyar kormányfővel egyezett meg a szerb elnök Újvidéken, a részleteket pedig néhány nappal később miniszteri szinten pontosították Budapesten.

Szerbia és a megújuló energiaforrások

Az amerikai nagykövet szerint Szerbiának az LNG mellett a nap és szél nagyobb kihasználásával kellene energiához jutnia, hogy ezzel is csökkentse az oroszoktól való függőséget. Ezen a területen azonban még az LNG-rendszerre való áttérésnél is jóval nagyobb befektetésekre lenne szükség. A Köztársasági Statisztikai Hivatal idén áprilisban közzétett összefoglaló kiadványa még a 2019-es adatokat veszi alapul, melyek azonban nagyjából ma is érvényesek. Eszerint az energiaforrások tekintetében Szerbia 0,01 százalékban használja a nap-, 0,75 százalékban pedig a szélenergiát. A megújuló források közül a víz a legjelentősebb, 8 és fél százalékos részesedéssel.

Persze Szerbia is tudatában van annak, hogy a megújuló energiaforrások használata hosszú távon jövedelmező és környezettudatos megoldást jelent. Aleksandar Vučić államfő nemrégiben öt pontban foglalta össze az országra váró legfontosabb reformokat, ezek között is szerepelt az új energetikai politika kidolgozása. Ebben Szerbia Norvégia és Nagy-Britannia segítségére számít, az erről szóló első egyeztetések már meg is történtek. A partnerországok tapasztalatukkal és tanácsaikkal segítenek majd. Szerbiának mindenek előtt meg kell teremtenie a feltételeket ahhoz, hogy fogadja a megújuló forrásokból származó energiát, és hogy szabályozza a megújuló forrásokból származó energia kivitelét. Emellett fontolóra veszik majd a kis méretű moduláris atomreaktorok megépítését is. Az államfő kijelentette, ő mindenképp támogatná ezt, hiszen más országok is sikerrel alkalmazzák a technológiát.