Életbe lépett az uniós embargó a tengeren érkező orosz kőolajra. Ez azt jelenti, hogy mostantól Szerbia sem vehet orosz kőolajat a JANAF vezetéken keresztül. A horvát kikötőből azonban jöhet máshonnan származó nyersanyag, persze drágábban. A szerb miniszterelnök szerint ez a szankció hatással lesz a szerb gazdaságra.

Spájzolás, majd embargó

December 5-e óta tilos orosz nyers kőolajat tengeri úton szállítani az Európai Unióba. Az intézkedés célja, az uniós vezetők szerint, hogy Oroszország újabb jelentős bevételtől essen el. A mostani döntéssel pedig Szerbia is belekeveredett a szankciós politikába. Az uniós szankciók ezúttal olyan országot is érintenek, mely a háború megkezdése óta igyekszik kimaradni a büntetőintézkedések politikájából. Szerbia most földrajzi helyzete miatt került nehéz helyzetbe: mivel az országnak nincs tengeri kijárata, kénytelen más államon keresztül kőolajat szállítani. Az eddig használt Adriai-kőolajvezeték, vagyis a JANAF, azonban az uniós tag Horvátországon keresztül halad át, és mivel azon hétfő óta nem mehet keresztül orosz kőolaj, a szerbek ellátása is megszűnt.

Az orosz Gazprom tulajdonában lévő Szerbiai Kőolajipari Vállalat, bár rendelkezik belföldi forrásokkal is, szükségleteinek háromnegyedét importból fedezi. A beszállítók között volt eddig Oroszország is, nagyjából 15 százalékos arányban. A mennyiség csak az elmúlt hónapokban ugrott meg jelentősen, amikor az orosz kőolaj lényegesen olcsóbb volt mint a többi, így Szerbia inkább abból vásárolt. December 5-e óta azonban Belgrád kénytelen ezt a mennyiséget más forrásokból biztosítani. Ez elsősorban a már meglévő partnerekkel, vagyis Irakkal, Iránnal, Kazahsztánnal és Norvégiával való szerződések bővítését jelentheti. A JANAF-vezeték ugyanis továbbra is él, nem orosz kőolaj ezentúl is érkezhet a horvátországi kikötőbe, majd onnan a szerbiai finomítókba.

Mi lesz az árakkal?

Ami biztosan változik, az az ár: az olcsó orosz kőolaj ugyanis csak drágább alternatívával helyettesíthető, így várhatóan rövid időn belül megemelkedik az üzemanyagok ára Szerbiában. Az iraki kőolaj például hordónként 30 dollárral drágább, ez pedig előbb-utóbb a kutak árjegyzékén fog lecsapódni. A jelenlegi rendszer szerint állami szinten döntenek az egy hétre vonatkozó maximális benzin- és gázolajárról. Legutóbb pénteken adták ki az új árjegyzéket, mely szerint a 95-ös benzin literenként 175 dinárba (1,49 euróba) kerül, míg a gázolaj literenkénti ára 205 dinár, vagyis 1,75 euró.

Tomislav Micovic, a Szerbiai Olajipari Vállalatok Szövetségének főtitkára a közmédia műsorában azt mondta, a következő napokban még nem várhatók jelentősebb változások, mert az olajszállítmányokat az év végéig lekötötték.

Szerinte a nagyobb árrobbanásra február 5-étől kell számítani, amikortól a kőolajszármazékokra is embargó lép életbe. Ez ugyanis hiányhoz vezethet a piacon, véli a szakember. A kőolaj árának emelkedése ráadásul a gazdaság egészére kihat, vagyis megemelheti a szállítási és előállítási költségeket, mely újabb drágulási hullámmal fenyeget. Emlékeztetőül: az éves infláció októberben 15 százalék volt Szerbiában.

Miniszterelnök: Szerbia ellátása stabil

Stabil az ország energetikai ellátása, de az orosz kőolajra vonatkozó uniós szankciók minden bizonnyal hatással lesznek a gazdaságra – mondta Ana Brnabic. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy egyes uniós országok továbbra is hozzájuthatnak az orosz kőolajhoz, Szerbiának pedig az a feladata, hogy a jövőben is folytassa a küzdelmet azért, hogy csatlakozhasson a mentességet élvező államokhoz. Szerbiával kapcsolatban politikai döntésről van szó – tette hozzá Brnabic.