A Szövetségi Számvevőszék szerint Németország lassan elveszíti az állóképességét a válságokkal szemben.

A Szövetségi Számvevőszék megkongatta a vészharangot Németország államadósságával kapcsolatban.

„Az elmúlt három év súlyos globális válságai mély nyomokat hagytak a szövetségi pénzügyekben”

– figyelmeztetett a hatóság elnöke, Kay Scheller a jövő évi költségvetési tervezéssel kapcsolatban. Az adóssághegy az utóbbi időben meredeken emelkedett. Az újraegyesítés óta a szövetségi köztársaság mintegy 1300 milliárd euró adósságot halmozott fel, ez pedig az utóbbi három évben 2100 milliárd euróra rúgott. Ennek oka az elmúlt évek válsághiteleiben keresendő – hívja fel a figyelmet a német számvevőszék.

Németország például a koronavírus-járvány és az energiaválság kezelésére vállalt tetemes mennyiségű adósságot, amelyeket 2028-tól kell visszafizetni és a tervek szerint 2061-ig biztosan nem lesz törlesztve. A probléma forrása az, hogy a kamatköltségek is meredeken emelkednek, 2021 óta 4-ről 40 milliárd euróra robbantak. A kamattörlesztés újabb pénzügyi terhet jelent a fiatalabb generáció számára. Egy ma tizenhárom éves gyermek például, aki 2028-ban, 18 évesen lép be a munka világába, 50 éves koráig az adójából fizeti a felvett válsághitelek törlesztőrészletét és a kamatokat.

„Ez a dinamika és következményei azzal fenyegetnek, hogy súlyosan veszélyeztetik a szövetségi pénzügyek fenntarthatóságát és így az állam cselekvőképességét is. Az újabb adósságok elől való folyamatos kibújás figyelmen kívül hagyja a valóságot, és figyelmen kívül hagyja különösen a fiatalabb generáció érdekeit”

– kongatta meg a vészharangokat a számvevőszék, amely azt is leszögezte, hogy az állam válságállóképessége a növekvő adóssághegyek miatt egyre inkább csökken. A szakemberek úgy vélik, hogy a szövetségi kormánynak sürgősen intézkednie kell, különben Németország gazdasága könnyen összeomolhat az adósságok miatt. Azt javasolják például, hogy Olaf Scholz kancellár kormánya állítsa meg az újabb és újabb hitelek felvételét és folyamatosan tájékoztassa a szakértőket a növekvő kamatkiadásokról. Ha van rá lehetősége, akkor a kormánynak ezen kívül minél hamarabb vissza kellene fizetnie a válsághitelek egy részét, hogy ezzel is csökkentse a hosszútávú kiadásokat.

A szövetségi költségvetés egyébként nem is tükrözi a német pénzügyek valós helyzetét, állítják a szakemberek. A válsághitelek nagy része a különleges eszközökben van, ez pedig megkerüli az alaptörvényben rögzített adósságszabályozást.

„A politikusoktól azt kérik, hogy jól tervezzenek, más szóval, hogy rangsoroljanak. A kormány és a parlament feladata a mérlegelés, a konfliktusok kezelése és a döntések meghozatala, a kormány azonban könnyebbik utat választaná, és a jövőbe tolná ezeket az adóssággal kapcsolatos döntéseket”

– hívják fel a figyelmet. Németországban 2023 márciusában kezdődik a 2024-es szövetségi költségvetés és a 2025-2027-es pénzügyi tervezés kormányzati belső előkészítési eljárása.