A diákoknak és az oktatóknak is tartanak antirasszista képzéseket, ahol a fehér-ellenes narratíva áll a középpontban. Manapság már bármi sértőnek számíthat, így nem lehet például mexikói témájú partit tartani, mert az kulturális kisajátításnak számít az egyik előadás szerint.

A tanárokat és a diákokat is igyekeznek érzékenyíteni az Egyesült Államokban, különböző képzésekkel a sokszínűségről, az antirasszizmusról és a fehér-ellenességről. Ennek egyik legutóbbi állomása a Floridai Egyetemen volt, ahol nemrég a hallgatóknak tartottak tréninget. Az előadásról az egyik diák küldött képeket a The College Fix oldalának.

A tréningen különböző feladatok voltak, ahol például meg kellett határozni a méltányosság és az igazságosság fogalmát, és elmagyarázták a diákoknak a kiváltságosság fogalmát is. De voltak olyanok is, ahol egy szituációt írtak le a szervezők, majd a résztvevőknek azt kellett eldönteniük, hogy mi a helyes válasz az adott helyzetre.

Az egyik ilyen szituáció egy fehér bőrű férfiról, Tanner-ről szól, aki egy mexikói, salsa és sombrero témájú bulit akart tartani. Az egyik ismerőse, Luca azonban mérges lett ennek hallatán, mert szerinte ez sértő a mexikói kultúrára és viccet csinál belőle Tanner, ami miatt szólt is neki. A kérdés ezzel kapcsolatban az volt, hogy mit csináljon Tanner, mi a helyes reakció?

A válaszok között szerepel az, hogy Tanner megszakítja a kapcsolatot Lucával, és azt mondja róla, hogy nagyon érzékeny. A másik válaszlehetőség az, hogy Tanner meghallgatja Luca gondját, de arra kéri, hogy legyen kevésbé mérges, amikor vele beszél erről. A harmadik válasz szerint Tanner-nek meg kellene köszönnie, hogy az ismerőse szólt neki, mert neki eszébe sem jutott, hogy problémás lehet a parti. Eszerint Tanner azt is elmondja, hogy többet fog tanulni a kulturális kisajátításról, és nem fog többet ilyen hibát elkövetni. A beszámolók szerint a helyes válasz az utóbbi volt. 

A képzésen videókat is mutattak a diákoknak, és arra hívták fel a figyelmüket, hogy nem helyes azt mondani, hogy „Minden élet számít” (All Lives Matter). Ez a szervezők szerint ahhoz hasonlítható, mint amikor a tűzoltók kimennek egy égő házhoz, de nem azt kezdik el oltani, hanem a szemben lévő, ép épületet, mondván, hogy mindegyik ház számít.

Az a hallgató, aki megmutatta a The College Fix-nek a képzés anyagait, úgy érzi, hogy őt félrevezette az egyetem. A tréning ugyanis úgy volt beharangozva, mintha az kötelező lenne, ez azonban nem így van, aki nem végzi el a kurzus, nem kap semmiféle büntetést. Ő csupán egy üzenetet kapott, hogy túllépte a határidőt a tréning esetében, mivel nem végezte még el azt, így kiderült számára, hogy bár mindenki azt hiszi, kötelező a kurzus, egyáltalán nem az.

Mindeközben antirasszista képzésen vehettek részt a Tulane Egyetem tanárai is áprilisban. Ennek a célja az volt, hogy a résztvevők antirasszistává váljanak, megértsék, hogy működik az elnyomás, és hogy olyan közösséget építsenek, amelyik fellép a rasszizmus ellen. Az eseményen a leírás szerint részt vett az aktivista Ibram X. Kendi, aki több könyvet is írt már az antirasszista felfogásról. Neki az egyik könyvét ajándékba is adták az első 500 jelentkezőnek a program szerint.

De olyan esemény is volt nemrég, ahol éppen a mainstream baloldali ideológiával mentek szembe a szervezők és olyan előadókat hívtak meg, akik a cancel culture áldozatai lettek. Az esemény a Yale Egyetemen zajlott online térben, az egyik előadó Abigail Shrier volt, a másik pedig Ryan Anderson. Mindkét meghívott vendég a transzneműségről és annak veszélyes ideológiájáról írt könyvet, amelyet aztán egyes oldalak levettek a listájukról vagy cenzúráztak. 

Abigail Shrier szerint a mostani generációnak, akik a cancel culture közepette nőnek fel, kell egy kis optimizmus. Tudniuk kell, hogy szembe mehetnek egyes elvekkel, ideológiákkal és nem baj, ha nem értenek egyet velük. Az írónő szerint ráadásul az amerikai társadalom nem is annyira megosztott, mint azt sokan gondolják. A probléma valójában egy apró, szélsőbaloldali aktivistákból álló kisebbséggel van, akik a közösségi médián keresztül hibáztatnak másokat.

Ryan Anderson arról beszélt az előadáson, hogy lehet, hogy ők tévednek a műveikben, de erre nem az a megoldás, hogy megpróbálják eltörölni a könyveiket, és levenni a listákról. Sokkal inkább értelmes vitát kell indítani ilyen esetekben. A szerző szerint senkinek nem szabad hagynia, hogy megfélemlítsék és hallgatásra kényszerítsék.