Az észak-macedónok évek óta várakoznak az uniós csatlakozási tárgyalásaik megkezdésére. Előbb az uniós feltételeknek kellett megfelelniük, majd a görögök miatt nevet is változtatott az ország, legutóbb pedig a bolgárok támasztottak teljesíthetetlennek tűnő követeléseket Szkopje felé.

Jó és rossz szomszédokból sincs hiány

Észak-Macedónia elsődleges, stratégiai célja az Európai Unióhoz való csatlakozás. Ez így van már azóta, mióta a kis balkáni ország kikiáltotta függetlenségét Jugoszláviától. Szkopje azóta NATO-tag lett, de az Európába vezető út hosszúnak tűnik, s még csak el sem kezdődhetetett, pedig már 30 éve vár erre az ország. A macedónoknak először Brüsszel feltételeihez kellett igazodni. Ezt türelmesen és következetesen meg is tették. Ezután jöttek szép sorban a szomszédok követelései. Kivételt egyedül Szerbia képezett és képez a mai napig is. Belgrád és Szkopje között mindig testvéri viszony volt. Ez még akkor is így volt, amikor az akkori Jugoszláviát Slobodan Milošević vezette. A szerb véres kezű diktátor még a JSZSZK szétesése előtt azt ígérte a macedónoknak, hogy Szerbia nem fog a függetlenedésük útjába állni, az egyetlen kérdés a két fél között a pravoszláv egyházak közti viszony volt, de idén ez is megoldódott, ugyanis májusban elismerte a macedón pravoszláv egyház autokefáliáját, azaz önállóságát a szerb ortodox egyház. Az önálló egyháztartományt Ohridi Érsekségnek nevezik.

kép: Pixabay

A többi szomszéd azonban közel sem ennyire megértő a macedónokkal kapcsolatban, nem támogatják az ország gyors fejlődését. Görögország például azt követelte meg tőlük, hogy változtassák meg az ország nevét. Így lettek a macedónok egyik napról a másikra észak-macedónok, csak azért, hogy Athén ne akadályozza az EU-hoz való csatlakozást. Úgy látszik viszont, hogy minden hiába. A görögök után most a bolgárok lettek az aktuális kerékkötők. Szófia a macedón nyelvet és identitást is megkérdőjelezi. Erről korábban a V4NA is beszámolt. A bolgár vétó feloldásához több tényezőre is szükség lenne, de elemzők szerint erre a következő időszakban nem fog sor kerülni. A szófiai kormány ellenkezése miatt azonban nem csak a macedónok uniós csatlakozása tolódik, hanem a szomszédos Albániáé is. Brüsszelben erre a két országra egy csomagként tekintenek, így amíg az egyik részéről nem adottak a feltételek a tárgyalások megkezdéséhez, addig a másiknak is várnia kell.

Már nem a Balkán Európa tűzfészke

A szerb Politika napilap elemző cikke szerint Emmanuel Macronnak sem volt elegendő ereje ahhoz, hogy megtörtje a bolgárok vétóját. A francia elnök sürgette a két ország közti feszültség megoldását, de erre mégsem került sor. Így hiába tettek meg mindent a franciák a soros uniós elnökségük alatt, a jelenlegi állás szerint mégsem kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások ezzel a két balkáni országgal. Így Macron azok után, hogy saját maga blokkolta a Nyugat-Balkán integrációját, mondván először a csatlakozási metodológiát kell megreformálni, most sem tudott hozzátenni a bővítés kérdéséhez – olvasható ki az írásból.

Míg korábban a Balkán-félszigetre tekintettek úgy, mint Európa puskaporos hordójára, mára ez a helyzet megváltozott. Az orosz-ukrán háború kitörésével gyakorlatilag marginalizálódott a biztonsági kockázat, amelyet ez a térség jelent a kontinensre nézve.

A Politika szerint Macron most tanult korábbi hibáiból, s mindent megtesz azért, hogy elindulhasson Albánia és Észak-Macedónia uniós integrációja.

Ez azonban nem megy olyan könnyen, mint ahogyan Párizs gondolta. A bolgárok kőkemények a vétójuk tekintetében. A francia elnök egyébként azt mondta, hogy a régióból leginkább Szerbia érdemli meg az európai uniós tagságot.

Bolgár belpolitikai harc is akadályozza a macedónokat

A legutóbbi bolgár választások után egyébként egyértelműen nyugat-barát kormány alakult az országban. A miniszterelnök Kirill Petkov lett. Rumen Radev államfő viszont elemzők szerint inkább oroszpárti. Petkov hajlik arra, hogy a bolgárok felemeljék a sorompót az észak-macedónok unióba vezető útja elől, de ehhez a parlament jóváhagyását is kéri. Ezzel a lépéssel véleménye szerint kielégítené a francia elnök óhaját és az amerikaiakat is. Radev elnök ezzel szemben úgy fogalmazott: Macron helyett majd a bolgár nép dönti el, hogy beengedi-e Szkopjét az EU-ba, illetve, hogy egyáltalán megkezdődhetnek-e a vele a tárgyalások.

Ezzel a kijelentéssel gyakorlatilag nemet mondott a francia államfőnek még azelőtt, hogy bármiféle ajánlatot kapott volna a kérdéssel kapcsolatban Párizstól. A bolgár ellenállás miatt nem túl jók jelenleg a macedónok kilátásai az EU felé vezető úton, már csak azért sem – jegyzi meg a szerb lap –, mert

ahhoz, hogy zöld fényt kapjanak a saját nemzeti identitásukról kellene lemondani, s elismerni, hogy a népük bolgár gyökerekkel rendelkezik.

kép: Facebook

Mint arról a V4NA már korábban is írt, azzal, hogy a bolgár kisebbség helyzetét rendezni kell, az észak-macedón államvezetés is egyetért. A miniszterelnökük korábban kifejtette, hajlandó lenne a bolgárok által kért alkotmánymódosításról tárgyalni, de nem most. Dimitar Kovacsevszki szerint ugyanis az uniós csatlakozás során több ponton is módosítani kell az alkotmányt, így, ha megkezdődtek a tárgyalások, akkor tennék meg a bolgárok által kért lépést. Vagyis másfelől nézve pont a bolgárok akadékoskodása miatt várat magára az észak-macedóniában élő kisebbség helyzetének alkotmányi szinten történő rendezése. A két ország között így ördögi kör alakult ki, melyben valamelyik félnek előbb vagy utóbb engednie kell.

Ha az EU-nak nem kell a térség, viszi más

Az észak-macedón miniszterelnök a helyi TV5 csatornának nyilatkozva legutóbb elmondta: amennyiben a francia soros elnökség alatt országa nem kap dátumot a tárgyalások megkezdésére vonatkozóan az nem Szkopje, hanem az Európai Unió veresége lesz. Dimitar Kovacsevszki hozzátette: a nyugat-balkáni bővítés nem csak gazdasági vagy politikai, hanem biztonsági kérdés.

kép: Facebook

S amíg az Unió gondolkodik és feltételeket szab, addig mások érdeklődést mutatnak a térség iránt. A macedón külügyminiszter a napokban az Amerikai Egyesült Államokban járt, ahol arról tárgyalt, hogy mélyreható stratégiai partnerségről írjon alá szerződést a két ország. A tárca közleménye szerint ez a dokumentum egy új szintre emelné az USA és Észak-Macedónia viszonyát, miközben szövetség jönne létre közöttük. Ennek részeként a balkáni országnak az amerikaiak 40 millió dollárt hagytak jóvá katonai fejlesztésekre. Belgrádra pedig Moszkva tekint baráti országként. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a meghiúsult látogatása után azonnal meghívta magához a szerb diplomácia vezetőjét, amit Nikola Selaković el is fogadott. Szerbia,

Észak-Macedónia és Albánia pedig a Nyitott Balkán kezdeményezésen keresztül fogott össze, mint mondják ez nem helyettesíti az EU-s integrációt, de az állampolgárok javát szolgálja majd. A héten az észak-macedóniai Ohridban találkoznak a résztvevő országok vezetői, hogy egyeztessenek erről. Hozzájuk csatlakozott a tárgyalásokra ezúttal a montenegrói kormányfő, az EU bővítési biztosa és Bosznia-Hercegovina minisztertanácsának elnöke