Amíg 2021 decemberében a lakosság 54 százaléka támogatta volna egy esetleges referendumon Szerbia európai uniós támogatottságát, addig egy évvel később ez az arány már 43 százalékra csökkent – derült ki a legutóbbi felmérésből. Brüsszel hosszú évek óta hitegeti a balkáni országot, újabb és újabb feltételekhez köti az állam integrációját.

Egy év alatt 11 százalékot csökkent az uniós tagság támogatottsága

Ha a következő napon tartanának népszavazást Szerbiában az ország esetleges uniós csatlakozásáról, akkor a voksolóknak csak 43 százaléka támogatná azt. Ezt mutatja a felmérés, amelyet decemberben készített az Európai Integrációs Minisztérium. A közvélemény-kutatás arra is rámutat, hogy az állampolgárok csaknem harmada elutasítja a belépést az EU-ba. Szakértők szerint ezek a számok arra világítanak rá, hogy annak ellenére, hogy egyre több ember veszíti el a csatlakozásba vetett hitét, a többség abban mégis egyetért, hogy támogatják a reformokat az országban, és úgy vélik azokra anélkül is szükség van, hogy belépne az ország Európai Unióba – írja az Euronews.

kép: Screenshot

2021 decemberéhez képest az uniós integráció támogatottsága 11 százalékkal csökkent, azaz ennyivel kevesebb szerb gondolja azt, hogy nem kell Belgrádnak az európai úton maradnia. 32 százaléknyi azok száma, akik egyértelműen elutasítják a csatlakozást. Többségük azzal magyarázza a döntését, hogy semmilyen pozitív oldalát nem látja a belépésnek.

További indok, hogy szerintük Brüsszel csak előír és feltételeket szab, illetve, mint fogalmaznak, „az EU nem akar semmi jót”. Egyesek elég negatív jövőt jósolnak az európai közösségnek, úgy vélik az egész egy napon szét fog esni.

„Szerbiában egyrészt azzal szembesültünk, hogy általában véve lelassult az európai integrációs folyamat. Nem voltak egyértelműek az üzenetek, amelyeket az EU-tól kaptunk. Az sem volt tisztázott, hogy az egész régióval szemben mi a szándék. Másrészt az állam vezetői folyamatosan olyan üzeneteket fogalmaztak meg, amelyek megzavarhatták a lakosságot”

– értékelte az eredményeket Bojana Selakovic, a szerbiai Európai Uniós Nemzeti Egyezmény koordinátora.

Így nem csoda, hogy a 2009-ben mért 73 százalékos támogatás csaknem másfél évtizeddel később 30 százalékkal csökkent. Az európai csatlakozás támogatottsága akkor volt a legnagyobb, amikor konkrét eredményeket láttak az emberek a folyamatból. 2009-ben például azért, mert akkoriban döntöttek Brüsszelben arról, hogy az EU megszünteti a szerbek vízumkötelezettségét.

Szerbia egyébként szintén 2009 decemberében nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, és 2012 márciusában kapta meg az uniós tagjelölti státuszt. Az EU és Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában kezdődtek meg. Eddig a 35 tárgyalási fejezetből huszonkettőt nyitottak meg.

Brnabic: az Oroszország elleni szankciók bevezetése a feltétele az eurointegrációs folyamat folytatásának

Ana Brnabic a balkáni ország miniszterelnöke legutóbbi sajtótájékoztatóján azt mondta, hiába tesznek meg bármit a reformok terén, amíg nem vezetnek be szankciókat Oroszország ellen, addig nem gyorsulhat fel Belgrád uniós csatlakozási folyamata, és nem nyithat új fejezeteket Szerbia. A kormányfő a saját kabinetje első 100 napját értékelő beszédében hozzátette: eddig Koszovó és a jogállamiság voltak a fő feltételek, de úgy látszik, most már a szankciók azok Brüsszel részéről. Brnabic azért reményét fejezte ki, hogy téved.

kép: Szerb Kormány

“Mi a saját részünkről nagy lépéseket tettünk. Ezt elismeri az Európai Bizottság két jelentése is. Mindkét dokumentum azt ajánlja a tagországoknak, hogy nyissák meg a csatlakozási tárgyalásokban a harmadik klasztert Szerbiával. Ennek ellenére ez mégsem történt meg. Mi a mi részünket elvégeztük, az EU-n van a sor”

– nyilatkozta Ana Brnabic.

A miniszterelnök aláhúzta: a balkáni ország nagy lépést tett a reformok terén azzal, hogy a parlament elfogadta az igazságügyi törvények csoportját, amellyel összhangba kerültek a jogszabályok a szerb alkotmánnyal. Mindennek célja a független bíróságok és ügyészségek felállítása, amelyre nem lesz befolyása a politikának és a politikusoknak.

„Ezzel kapcsolatban szép szavakat hallhatunk, s köszönetnyilvánításokat, de hogy konkrét eredményeket hoz-e ez nekünk, meglátjuk. Azt gondolom, hogy ebben a pillanatban Szerbiával szemben a fő feltétel, hogy szankciókat vezessünk be Oroszországgal szemben. Enélkül nem fognak egy fejezetet, vagy klasztert sem megnyitni” – üzente a szerb kormányfő.

Egyetért Ana Brnabic szavaival a kormány pénzügyminisztere is. Sinisa Mali a Pink Televízió Hit Tvit című műsorában kijelentette, a nemzetközi közösség részéről egyre inkább nő majd a nyomás Szerbiára a következő időszakban.

„Koszovóval kapcsolatban néz szembe a legnagyobb kihívásokkal az ország. Itt óriási nyomásgyakorlásnak vagyunk kitéve, másrészt továbbra is nagy a nyomás, hogy az Orosz Föderációval szemben büntetőintézkedéseket vezessünk be” – mondta Mali az interjúban.

Sinisa Mali hozzátette: egyetlen döntés sem egyszerű, de a belgrádi kormány szerinte bölcsen, a különböző tényezőket figyelembe véve dönt majd.