Bár a Covid-19 járvány elején a többség még azt remélte, hamar túljut rajta az emberiség és visszaáll minden a szokásos kerékvágásba, ez nem fog megvalósulni, főleg nem a turizmus területén. A legfőbb utazási célnak számító országban már most több milliárdos veszteségről beszélnek a turizmust illetően a szakemberek, a turisták pedig valószínűleg jó ideig nem fognak külföldi utakon gondolkozni.

Egész Európában sorra zárnak be a repülőtéri terminálok is, hiszen nem indítanak járatokat a légitársaságok. A turizmusban dolgozók hiába számítottak arra korábban, hogy húsvétra véget érhet a mizéria, erre most már szinte semmi esély nem mutatkozik. Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos már március közepén bejelentette, hogy az európai turisztikai ipar havonta egymilliárd eurónyi veszteséggel számolhat a járvány miatt. Éppen ezért fogalmazta meg az európai Tourism Manifesto szövetsége is azt, hogy az iparág támogatásának most hatalmas prioritást kell élveznie mindenhol, hiszen számos munkahely került veszélybe, és a kis- és középvállalkozásokat is a bezárás fenyegeti.

De a világ minden pontján hatalmas veszteséggel kell számolnia a turizmusnak idén. Rendkívül érintettek az ügyben a különböző egzotikus szigetek, így például Bali is, ahol a gazdaság háromnegyed része a turizmushoz kötődik, és ahol a járvány miatt lezárták a határokat, így nem érkeznek turisták egyáltalán. Ross Taylor, az Indonesia Institute elnöke szerint Bali GDP-jének mintegy 80 százaléka a turizmuson alapszik, számos fiatal éppen ebben a szektorban helyezkedett el és emiatt költözött a szigetre. Balin ráadásul nagy a szegénység az őslakosok körében, így ha az ő, turizmussal összefüggő munkájuk megszűnik, annak nagyon komoly következményei lehetnek.

Franciaország szintén nagyon nehéz helyzetbe került a koronavírus miatt, ott a Protourisme csak áprilisban tíz milliárd eurós veszteségre számít a turizmusban. Most tavasszal ugyanis a franciák szokás szerint valahova elutaztak volna a húsvét alkalmából, ez azonban a koronavírus-járvány miatt nem valósul meg. Ennek a tetejére jön még rá az, hogy leálltak a légi járatok is és bezártak a hotelek, múzeumok, éttermek, de még az utazási ügynökségek is. A bezárások hatással vannak a munkahelyekre is, a jelenlegi adatok szerint 400 ezer ember van munka nélkül a szektorban, ráadásul a szezonra meghirdetett idénymunkák száma is ötvenezerrel csökkent. A szakértők nem bizakodók a jövővel kapcsolatban, egyesek szerint a helyzet nem fog javulni nyárra sem.

Spanyolországban egyre nagyobb méreteket ölt a járvány, a jelenlegi adatok szerint több mint 120 ezer fertőzöttet tartanak számon, a halálos áldozatok száma pedig a 12 ezerhez közelít. A koronavírus miatt bezártak a hotelek, amelyek közül néhányban most egészségügyi dolgozókat szállásolnak el. Kike Sarasola, a Room Mate lánc elnöke arra számít, hogy a korlátozások feloldása után hamar újra beindul majd az üzlet, az emberek majd a tengerparton akarják kiheverni a járványt. Erre nagy szüksége is lenne egyébként a spanyoloknak, sokuknak ugyanis csak nyáron van lehetősége folyamatos munkát végezni, amikor pörög a turizmus is.

Az olasz Bernabo Bocca, a Federalberghi vezetője azonban másként vélekedik a helyzetről. Szerinte Olaszországban idén maximum a belföldi turizmus fog szerepet kapni, mivel az emberek félnek majd külföldre utazni. Ez azonban csak a bevételek felét tudja majd megvalósítani, és nem fogja tudni helyettesíteni a külföldi látogatókat. A Confturismo-Confcommercio előrejelzése szerint Olaszország március és május között akár 7,4 milliárd eurónyi bevételtől is elbúcsúzhat, ha a járvány így folytatódik tovább és emiatt az emberek nem mernek utazni.

Görögország is nagy veszteségekre készül, éppen ezért már bejelentettek különböző gazdasági intézkedéseket a hatások enyhítésére. Plusz támogatásban részesül több százezer vállalat és magánvállalkozó, valamint 1,7 millió magánszektori dolgozó is. A március-áprilisra vonatkozó segélycsomag mintegy 6,8 milliárd eurót tesz ki, amely a görög GDP 3,5 százalékának felel meg. A támogatást kapó vállalatoknál feltétel, hogy nem küldhetnek el senkit, és felfüggesztették náluk az adófizetési kötelezettségeket is. A görögök szerint hatalmas károkkal kell majd szembenéznie a gazdaságnak, ez azonban csak időszakos lesz.

A gazdaság megsegítésére Franciaországban és Magyarországon is hoztak már intézkedéseket. A franciáknál március végén jelentették be, hogy a kormány munkanélküli segély formájában teljes egészében kifizeti a leállásra kényszerült vállalkozások alkalmazottjainak a kényszerszabadságát. Ez a támogatás, amely 2,2 milliárd eurót tesz ki, lehetővé teszi, hogy a vállalatok megtarthassák az embereket. Jean-Baptiste Lemoyne, a francia külügyminisztérium államtitkára pedig arról beszélt, hogy a francia turizmus akár 40 milliárd eurós veszteséggel is számolhat, ha a járvány miatti válság három hónapig tart. Éppen ezért arra kérte a franciákat, hogy ha elmúlik a vészhelyzet, ne külföldre menjenek nyaralni, hanem az országon belül, hogy ezzel is támogassák az iparág újraindulását.

Magyarországon pedig gazdaságélénkítő csomaggal készül a kormány, amelynek részleteit néhány napon belül jelentik be. A magyar turizmust is, amely az ország GPD-jének 13 százalékát adja, letarolta a koronavírus, a szállodák nagy része bezárt és nincsenek sem utazás-, sem rendezvényszervezések. Magyarországon a koronavírus miatt már eddig is több rendkívüli gazdasági intézkedést bejelentettek, például hitel- és kamatfizetési moratórium lépett életbe. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, utazásszervezés, hajózás és rendezvényszervezés számára járulékcsökkentési (esetenként elengedési) intézkedések is életbe léptek, a válság ideje alatt pedig nem lehet felmondani a bérleti szerződéseket. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója szerint az eddig intézkedések elegek arra, hogy levegőhöz juttassák a vállalkozókat és a munkavállalókat, de szükség lesz majd egy intézkedéscsomagra is – amelynek a turizmus mindenképpen része lesz. Az ügynökség ráadásul a Magyar Turisztikai Szövetséggel és a Boston Consulting Group-pal együtt egy válságkezelési akcióterven dolgozik, amelynek segítségével hamarabb talpra lehet majd állítani az ágazatot.