Összességében több millió ember anyagi helyzetét befolyásolná, ha valóra válna Márki-Zay Péter elgondolása. A baloldal miniszterelnök-jelöltje korábban – hangoztatva közgazdász-végzettségét – arról beszélt, hogy nincs szükség a minimálbérre. Bár utóbb Márki-Zay magyarázkodni kezdett, és önellentmondásba került, a Mediaworks Hírcentrumának összefoglalójából kiderül: a minimálbér a gazdaság alapvető tényezője, s állami ellátások egész sora függ a mértékétől.

Zavaros magyarázkodásba kezdett Márki-Zay Péter a minimálbér ügyében. A baloldal miniszterelnök-jelöltje egy korábbi videójában úgy fogalmazott: „Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se.” Ezután, amikor a Mediaworks Hírcentrumának riportere december elején megkérdezte tőle, miért helyezkedett erre az álláspontra, Márki-Zay így felelt: „Nem mondtam azt, hogy nincsen szükség a minimálbérre. Mire gondol?” Majd fejtegetésbe bocsátkozott, hogy a túl magas minimálbér rettenetes veszélyekkel járna, olyannyira, hogy tömeges munkanélküliséget okozna Magyarországon. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy – a közös baloldali sajtótájékoztatón – már arról beszéljen:

Felemeljük a minimálbért, ez egy nagyon fontos követelés.

Márki-Zay tehát előbb azt mondta, hogy a minimálbér szükségtelen, majd amikor állításával szembesítették, azt közölte, hogy nagyon is szükség van a legkisebb rögzített bérre. Arról is beszélt, hogy nem szabad a minimálbért nagyon megemelni, majd arról, hogy a magyar legkisebb bér tűrhetetlenül alacsony és a növelése rendkívül fontos.

A baloldali miniszterelnök-jelölt egymásnak is ellentmondó állításai komoly veszélyt hordoznak magukban.

A minimálbér mértéke a hazai bérszínvonal szempontjából kulcskérdés. Több százezren keresnek manapság minimálbért, s mivel a munkáltatóknak meg kell tartaniuk a különböző munkavállalói csoportok közötti bérkülönbségeket, így a minimálbér emelésekor a többet keresőknél is – egy bizonyos pontig – növelni kell a havi járandóságot. Ha

ehhez hozzávesszük, hogy állami ellátások egész sora kapcsolódik a meghatározott legkisebb bér aktuális mértékéhez, s annak még a nyugdíjak kiszámításánál is szerepe lehet, akkor nem túlzás azt állítani, hogy egyenesen milliók ügye a minimálbér.

A zavaros kommunikáció ellenére Márki-Zay minimálbér-ellenes kampánya bizonyos sikert elért. A baloldali pártok ugyanis decemberben a parlamentben nem szavazták meg a vállalkozások adójának csökkentését. A közterhet azért mérsékelte – évi több száz milliárdot hagyva a gazdaság szereplőinél – a törvényhozás, hogy a hazai cégek könnyebben kigazdálkodhassák a jövőre esedékes, jelentős, húszszázalékos minimálbér-emelést. Jó tudni, hogy 2022-ben havi bruttó 200 ezer forint lesz a minimálbér és 260 ezer a garantált bérminimum.

Érdemes megjegyezni: jövőre pedig több lesz a minimálbér, mint amennyi tizenkét évvel ezelőtt, Gyurcsány Ferencék kormányzása idején, 2010-ben az átlagkereset volt.

Vége lenne a 13. havi nyugdíjnak

Helyénvalónak tartja a 2009-es, a rendszerváltozás óta megvalósított legbrutálisabb megszorításokat, és a 13. havi nyugdíj elvételét is Márki-Zay Péter. A baloldali jelölt veszélyes és felelőtlen lépésnek tartja a 13. havi nyugdíj visszaállítását, amely – mint az a Mediaworks Hírcentrumának másik összefoglalójából kiderül – összesen 360 milliárd forintot jelent a nyugdíjasoknak minden évben.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje több ízben is beszélt a nyugdíjasoknak járó extrajuttatásról. Először 2019-ben az azóta Gyurcsány Ferenc pártjában, a DK-ban politizáló Kálmán Olgának fogalmazott úgy: „Átadták a terepet az egyébként nagyon tehetséges Bajnai Gordonnak, egy kisebbségi kormánynak, hogy hozza helyre, amit ők elrontottak. […] A fenntarthatatlan helyzetet a Bajnai-kormány kezelte, megszüntette a 13. havi nyugdíjat, elkezdte az államháztartást rendbe tenni, megszorító intézkedéseket vezettek be. […] Közgazdászként teljesen helyénvalónak tartottam azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bajnai-kormány bevezetett, hiszen azokat mindenképpen végre kellett hajtani”.

Márki-Zay máskor, Bajnai Gordonról beszélve megjegyezte azt is: a 2009 és 2010 közötti egy év sok szempontból a legeredményesebb időszak volt Magyarországon.

Ekkor, ebben az egy évben hajtotta végre a szocialista kormány – kisebbségben, Bajnai Gordon vezetésével – a rendszerváltozás óta eltelt időszak legbrutálisabb megszorítását. Ekkor szüntették meg (Gyurcsány előzetes javaslatára) a 13. havi nyugdíjat is.

Márki-Zay a 13. havi nyugdíjról is beszélt a közelmúltban, egy Gyurcsány Ferencnével közös online beszélgetésen. Itt Márki-Zay a Magyar Nemzet beszámolója szerint úgy fogalmazott: „Az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni. Tehát tudjuk azt, hogy az előző kormány éppen abba bukott bele részben, hogy megszüntette, mondjuk, a 13. havi nyugdíjat.”

A beszélgetésen Márki-Zay Péter veszélyes intézkedésnek nevezte a 13. havi nyugdíjat,

mint mondta, „a rezsicsökkentés kivezetéséről se beszélünk, hiszen ha egyszer megadta ezt az Orbán-kormány valakinek, akkor ebből nagyon nehéz kimászni. De ennek iszonyatosan tovagyűrűző káros hatása van a környezetvédelemre is. Az igazságosság szempontjából is.” – A baloldali jelölt szerint tehát nem igazságos, sőt veszélyes a 13. havi nyugdíj bevezetése – írta a Magyar Nemzet.

Márki-Zay Péter mondatai különösen azért érdekesek, mert a magyar társadalom elsöprő többsége egyetért abban, hogy a 13. havi nyugdíjat vissza kell állítani. Az erről szóló döntést 2020 elején, már a koronavírus-járvány idején hozta meg az Orbán-kormány. A kabinet akkor négyéves menetrendet állított fel a külön nyugdíjjuttatás felélesztésére, e szerint folyamatosan emelkedett volna a 13. havi juttatás összege. Az idei év elején – követve a menetrendet – negyedhavi nyugdíjnak felelt meg az összeg, és jövőre félhavi összeg járt volna.

A kormány azonban – tapasztalva a gazdaság kiemelkedő teljesítményét – úgy határozott, hogy már 2022 elején teljes havi összeg jár 13. havi nyugdíjként. A pénzt februárban kapja kézhez a 2,5 millió nyugdíjas, az állam összesen 360 milliárd forintot folyósít az idős embereknek.