Igazságháború zajlik a világban, mert a liberalizmus korlátot állít a véleménynyilvánítás szabadságának – jelentette ki Varga Judit magyar igazságügyi miniszter egy sajtószabadságról szóló konferencián Budapesten.

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a magyar Alaptörvény is világosan fogalmaz: mindenkinek joga van ahhoz, hogy kinyilvánítsa a véleményét. Ezt azonban legtöbbször nem veszik figyelembe akkor, amikor az Európai Unió különböző jelentéseket készít Magyarországról.

Ahogy a jelentésekben, úgy a médiában is gyakran alkalmazzák a kettős mércét

– jegyezte meg a miniszter.

Hozzátette, hogy a nyugati progresszív liberalizmus olyan fogalmakat vezetett be, mint a „véleménybuborék”, ami a brüsszeli cenzúra egyik sajátos megtestesülése. Ez a gondolkodás arra készteti az embereket, hogy csak és kizárólag azt gondolják, amit a mainstream média diktál. A tárcavezető hozzátette, hogy a „véleménybuborék” azért is veszélyes, mert ha valaki nem osztja a fősodor véleményét, akkor kirekesztéssel és megbélyegzéssel kell szembenéznie. Varga Judit szerint emiatt

a klasszikus liberlizmus súlyos identitásválságba került, a balliberális fősodor pedig kétségbeesetten keresi a helyettesítő identitást.

Varga Judit kitért a közösségi média helyzetére is. Felidézte, hogy az eleinte nagyon vonzó dolog volt, hiszen új minőséget hozott létre, ami akár biztosíthatná az információ és a vélemény szabad áramlását, ezzel pedig a társadalmat is megerősíthetné. Ezzel szemben a korlátok nem szűntek meg, sőt, újak születtek. A magyar igazságügyi miniszter szerint a vita valójában nem jogi kérdésekről zajlik, hanem sokkal inkább értékekről. Ahogy fogalmazott, nagy szükség lenne arra, hogy valóban mindenkit megillessen a véleménynyilvánítás szabadsága. A vita valójában a jövőnkről, a családok biztonságáról és a szuverén, erős nemzetekből álló Európa létéről szól – mondta.

„A posztkommunista struktúra megtörése zajlik”

A konferencián felszólalt a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) elnöke is. Dr. Szánthó Miklós szerint még ma is a posztkommunista struktúra megtörése zajlik. Felidézte, hogy

több mint 30 évvel ezelőtt hiába történt rendszerváltozás, a médiát továbbra is a posztkommunista gondolatok uralták.

A meghatározó televíziós csatornák, napilapok, hetilapok és megyei lapok vagy baloldali kézben voltak, vagy nagyon közel voltak ahhoz, hogy ők diktálják a véleményt. Hozzátette, hogy a mai magyar balliberális oldalon megjelenő szereplők ennek megfelelően szocializálódtak: azt szokták meg, hogy ők mondják meg, mi a tény és mi a vélemény.

Úgy vélik, hogy a politika, a sajtó és a vélemény is csak liberális lehet. Szánthó Miklós szerint ezt 2010 környékén változott meg, amikor már nagyobb teret tört magának a konzervatív, jobboldali sajtó. Ennek köszönhetően sikerült megtörni a posztkommunista struktúrát, amelynek az egyik legfontosabb szimbóluma a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány – tette hozzá az elnök.

Kutatás: Magyarország plurális médiapiacot tudhat magáénak

A nyugati balliberális fősodor és az Európai Unió balliberális szereplői gyakran bírálják Magyarországot azért, mert szerintük túlsúlyban van a kormánypárti média. Az közvélemény-kutató elemzésekkel foglalkozó magyar Nézőpont Intézet felmérései azonban megcáfolják a nyugati kritikákat. Az elemzésekből kiderül, hogy az online médiában a legolvasottabb oldalak között több olyan platform is szerepel, amely kormánykritikus. Egy másik felmérés pedig arra világít rá, hogy a magyarok nagyjából egyenlő arányban fogyasztanak kormánypárti és kormánykritikus médiákat – vagyis egyik oldal sem dominál a piacon.

A Nézőpont Intézet azt is megvizsgálta, hogy az utóbbi 5 évben hogyan változtak a kormánykritikus médiaszolgáltatók összes bevétele. Kiderült, hogy 2015 óta – egyetlen év kivételével – folyamatosan nőtt ezeknek a médiafelületeknek a bevétele. Sőt, 5 év alatt másfélszer annyi pénzből gazdálkodhatnak.