Kölcsönös elismerés Koszovó ügyében, szankciók Oroszországgal szemben – ez a két fő pontja az Európai Unió Szerbiáról szóló friss országjelentésének. Olyan feltételek ezek, melyekről korábban nem volt szó. Ugyanakkor pozitívumot alig találni az EP Külügyi Bizottsága által tegnap elfogadott dokumentumban, csak a szokásos szólam tér vissza: Szerbiának az EU-ban a helye. A kérdés csak az, mikor kap ehhez valódi támogatást, és hogy meddig bírja a szerbiai lakosság türelme – az euroszkepticizmus ugyanis egyre nagyobb méreteket ölt a nyugat-balkáni államban.

A visszatérő kérdés: Koszovó

A koszovói kérdés rendezése az integrációs folyamat kezdete óta kulcsfontosságú. Koszovóra ugyanis Szerbia déli tartományaként tekint, míg Pristina kikiáltotta egyoldalú függetlenségét. A világ jelentős része támogatja az elszakadást, és az önálló ország létrejöttét, ugyanakkor ellenzői is vannak, így a helyzet messze nem rendezett. Az elmúlt bő tíz évben sokszor olvashattunk hangzatos szalagcímeket az egyeztetésekkel kapcsolatban, konkrét előrelépés azonban nem történt. Az országukat képviselő politikusok és a Brüsszel által delegált főtárgyalók is sorra váltották egymást, a témák és feladatok azonban maradtak: a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok átfogó normalizálása, valamint a nyugat-balkáni partnerek közötti jószomszédi kapcsolatok javítása és a megbékélés elősegítése. Az általános meghatározásokat azonban konkrét megállapodásoknak kellene követni, a megállapodásokat pedig be is kellene tartani. A történet általában itt siklik félre. A Koszovó területén élő szerb községek közösségéről szóló egyezséget például hiába kötötték meg, nem valósult meg, amit Szerbia elfogadhatatlannak tart.

kép: pixabay

Az évek óta tartó huzavona végére, úgy tűnik, most pontot tenne az Európai Unió. A 2021-es országjelentésben ugyanis olyan megfogalmazás szerepel, amilyenre eddig nem volt példa. Eszerint Szerbiától és Koszovótól egy olyan, jogilag kötelező érvényű megállapodás aláírását várják el, mely a kapcsolatokat a kölcsönös elismerésre alapozva rendezné. A „kölcsönös elismerés” kifejezés eddig nem volt elvárás – csak a viszony normalizálását, a nyitott kérdések rendezését kérte az Európai Unió. Vladimír Bilčík, az Európai Unió szerbiai jelentéstevője a Külügyi Bizottság tegnapi ülését követően nyilatkozva azonban azt mondta, nincs min meglepődni, korábban is ez volt a Parlament álláspontja, a jövőben is ez lesz. Mint fogalmazott, mindenki számára világosak a párbeszéddel kapcsolatos realitások, a párbeszéd az egyetlen út az egyezséghez, az egyetlen módja a kölcsönös megállapodásnak, ami rendezni tudja a viszonyt Belgrád és Pristina között.

„És igen, a kölcsönös elismerés szerepel a dokumentumban. De ezt nem a parlamentnek kell eldöntenie, ezzel a szerbiai polgároknak is tisztában kell lenniük”

– fogalmazott.

Vladimír Bilčík Kép: Twitter

Szankciók Oroszországgal szemben

A jelentésben a közelmúlt politikai-gazdasági eseményei is nyomot hagytak. Az Európai Unió ugyanis felrója Szerbiának, hogy nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, vagyis hogy mint tagjelölt ország, nem csatlakozott az uniós intézkedésekhez. Pedig Szerbia már sokszor ismertette egyértelmű álláspontját, mely szerint kiáll Ukrajna területi integritása mellett, ugyanakkor nem vezet be büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben. Ennek egyik legfőbb oka, hogy Szerbia energiaellátása lényegesen függ Moszkvától, ezért az ország lakosságának ellátása és gazdaságának működése érdekében nem teheti meg, hogy szembemegy az oroszokkal.

Az uniós jelentés ezen pontjára reagálva Jadranka Joksimović, Szerbia európai integrációért felelős minisztere emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Közgyűlésében Belgrád igennel szavazott Oroszország kizárására az Emberi Jogi Tanácsából, és más testületekben is ezt az álláspontot képviseli. A szankciók bevezetése azonban ennél sokkal nagyobb kihívást jelent – tette hozzá a szerbiai köztévének nyilatkozva a miniszter. Azt is megjegyezte, hogy bár Szerbia teljes mértékben készen áll a 3-as tárgyalási fejezetcsoport megnyitására, mely a versenyképességgel és a fejlődéssel foglalkozik, a szankciókhoz való csatlakozás nélkül erre most nem látni nagy esélyt. Aleksandar Vučić államfő szerint is nehéz dolga van Szerbiának, óriási a nyomás, ennek ellenére Belgrád a végsőkig kitart az álláspontja mellett. Ugyanakkor a racionális döntések meghozatalára kell törekedni, hangsúlyozta.

„Tudunk-e élni az Európai Unió, az onnan érkező befektetések nélkül? Úgy gondolom, nem. Örülünk-e a Koszovóval kapcsolatos kijelentéseiknek, és annak, hogy beleszólnak abba, milyen külpolitikát folytatunk? Senki nem örül. Észszerűnek és megértőnek kell lennünk, hogy az érzelmeink ne vegyék át a hatalmat, és hogy olyan politikát folytassunk, mely összhangban van a reális és racionális érdekeinkkel és lehetőségeinkkel”

– nyilatkozta az államfő újságírók kérdésére válaszolva.

kép: Szerbia Elnöke

Szerbia jobb országjelentést érdemel!

Ezzel a címmel adott ki közleményt a jelentés kapcsán Gál Kinga és Deli Andor, a magyar kormánypártok, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának két tagja. A politikusok a Külügyi Bizottság szavazásán nem támogatták a dokumentumot, mivel az véleményük szerint nem segíti elő a csatlakozási folyamatot, és túlzottan kritikus. Mint fogalmaznak, sajnálatos, hogy az Ukrajnában zajló háború sem ébresztette rá a Külügyi Bizottság képviselőinek többségét arra, hogy az EU-nak partnerekre, szövetségesekre van szüksége különösképpen a közvetlen szomszédságában. Közleményükben emlékeztetnek arra, hogy Magyarország a Nyugat-Balkán, így Szerbia uniós csatlakozásának legfőbb támogatója, a térség stabilitása és biztonsága ugyanis kiemelt érdek.

„Ez az ország évek óta vár előrelépésre a csatlakozási folyamatban, az uniós feltételek teljesítésére törekszik.

Éppen ezért egy ilyen, politikai túlzásokkal teli szöveg megszavazása lassíthatja a csatlakozási folyamatot, elidegenítve Szerbiát az Uniótól. Mindeközben az EU szavahihetősége is megkérdőjelezhetővé válik”

– fogalmaznak az uniós politikusok.

Gál Kinga és Deli Andor arra is rámutatott, hogy a Szerbiáról szóló jelentésbe Magyarország szerepét is belekeverték, megfogalmazásuk szerint „a Magyarország-ellenesség sem maradhat ki a szövegből”. A jelentés ugyanis azt állítja, hogy Magyarország Szerbiával együtt lehetővé teszi Oroszország és Kína geopolitikai céljainak megvalósulását, valamint hogy Várhelyi Olivér bővítésért felelős biztos részrehajló Szerbia viszonylatában. Az állításokat a két politikus abszurdnak és elfogadhatatlannak nevezte.A vajdasági származású európai parlamenti képviselő a Pannon RTV-nek nyilatkozva arról is beszélt, hogy míg az Unió elvárja Szerbiától a szankciókhoz való csatlakozást, nem kínál alternatívát az energiaellátás tekintetében. Mint fogalmazott, Belgrád a szerbiai polgárok érdekeit veszi figyelembe, ennek megfelelően hoz döntéseket. Brüsszel azonban sajnos nem nyújt megoldást sem Szerbiának, sem a többi nyugat-balkáni országnak, ezzel csak megerősíti Belgrád álláspontját a szankciókkal kapcsolatban.

„Alternatívák nélkül illuzórikus azt várni Szerbiától, hogy lépjen ebben a kérdésben”

– fogalmazott Deli.

A jelentés további témái

A Szerbiáról szóló uniós jelentés a fenti témák mellett kitér az áprilisi szerbiai választásokra is. Üdvözli, hogy a parlament visszatért a pluralizmushoz, ugyanakkor nehezményezi, hogy az április elején tartott voksolás óta sem sikerült az országnak új parlamentet és kormányt alakítania. A csatlakozás szempontjából kulcsfontosságú kérdésekben is kritikus – a jogállamiság és a sajtószabadság kérdésében sem tapasztal előrelépést.

kép: Pixabay

Pozitívumként az uniós testület csak annyit emelt ki, hogy dicséretes, hogy Szerbia számára stratégiai cél az EU-tagság elnyerése – ez azonban eddig is nyilvánvaló volt. Belgrád ugyanis még 2009-ben nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét, tagjelölti státust 2012-ben kapott. Azóta a folyamat alig-alig halad. A konkrét előrelépések és támogatások helyett az EU nemrég új módszertan bevezetése mellett döntött, de látható változást ez sem eredményezett.

Összességében Szerbia eddig a csatlakozási tárgyalások régi módszertana szerint 18 fejezetet nyitott meg, ebből kettőt ideiglenesen már lezártak. Legutóbb tavaly év végén történt előremozdulás, amikor a 4-es klaszter megnyitásával 22 fejezetre nőtt a nyitott területek száma. Ráadásul előbb a koronavírus, most pedig az orosz-ukrán háború szorította ki a prioritások közül a Nyugat-Balkán integrációját. Utóbbitól sokan azt várták, lendületet ad majd a térség felzárkóztatásának, és felnyitja Brüsszel szemét azzal kapcsolatban, milyen fontos a közeli országok békéje és stabilitása, ugyanakkor ma már tisztán látható, hogy a folyamat gyorsítása helyett csak újabb elvárásokat hozott a kialakult helyzet.

A Szerbiáról szóló uniós jelentést a Külügyi Bizottságban 50-en szavazták meg, és 5-en voltak ellene. A dokumentumról az Európai Parlament július elején dönt.