Terjedelmes interjút adott a budapesti orosz nagykövet a Magyar Nemzet című napilapnak.

A nyugati politikusok folyamatosan hangoztatják egy harmadik világháború lehetőségét, és mindezt rendkívül felelőtlenül teszik, úgy tűnik, elvesztették alapvető önmérsékletüket. Oroszország kénytelen reagálni az ilyen megnyilvánulásokra, és aztán a nyugati média szenzációként felkapja – jelentette ki a Magyar Nemzet című napilapnak Sztanyiszlavov Jevgenyij Arnoldovics, az Orosz Föderáció budapesti nagykövete. A diplomata hangsúlyozta:

„nem politikusok vagy szakértők, hanem az Egyesült Államok és a NATO hivatalos vezetésének szintjén – olyan kijelentések hangzottak el, hogy ha most Oroszország legyőzi Ukrajnát, akkor az EU országain lesz a sor. Az orosz elnök 2023 decemberében az orosz védelmi minisztériumban tartott megbeszélésen kénytelen volt ismételten reagálni ezen utalásokra. Elmondta, hogy Oroszország nem fog háborúzni Európával, és soha nem volt szükségünk a NATO-tagországokra. Most sincs rájuk szükségünk, és a jövőben sem lesz.”

Szerinte az amerikaiaknak ezekkel a nyilatkozatokkal egyértelműen az a céljuk, hogy tovább távolítsák Európát Oroszországtól, másrészt szeretnék megfélemlíteni az európai közvéleményt, hogy pénzt biztosítsanak az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások finanszírozására.

Amikor az újságíró azt a kérdést feszegette, hogy mi a garancia arra, hogy Oroszország nem akar terjeszkedni, a nagykövet így felelt: 2021 decemberében Oroszország javaslatot tett a NATO-tagországoknak a kölcsönös biztonsági garanciákról szóló, jogilag kötelező érvényű megállapodás megkötésére, de kezdeményezésünket arrogánsan elutasították.

„Mi, a magunk részéről, mindig is nyitottak voltunk arra, hogy komolyan tárgyaljunk a témáról. Amennyire tudom, most is nyitottak vagyunk, de azzal a feltétellel, hogy előzetesen és teljes mértékben visszautasítjuk a Nyugat biztonságunk aláásására irányuló törekvését. Meggyőződésem, hogy ha a nyugati országok, élükön az Egyesült Államokkal, 2021 végén meghallgatták volna Oroszország véleményét, Európa nem lenne abban a helyzetben, amiben most van”

– fogalmazott a budapesti nagykövet, aki kiszámíthatatlannak és nehéznek nevezte az elmúlt egy évet.

Közös érdek megakadályozni a súlyos konfliktus kirobbanását

A háború kapcsán úgy vélte, hogy a Nyugat kezdettől fogva azt az aligha irigyelhető sorsot szánta ennek az országnak, hogy az oroszellenes politika eszköze, az Oroszország elleni, fokozódó katonai fenyegetés forrása, valamint olyan hatékony, állami mechanizmus legyen, amely elnyom Ukrajnában mindent, ami orosz.

„A Nyugat egyelőre nem szándékozik feladni oroszellenes politikáját, így korai volna még beszélnünk bármilyen konstruktív napirendről. A konfrontáció eszkalálódik, és semmi komoly jel sem utal arra, hogy Oroszországgal újra kívánnák rendezni a kapcsolatokat. Mindazonáltal a nyugati országoknak előbb vagy utóbb muszáj lesz egyenrangú, kétoldalú beszélgetést kezdeményezniük a közös jövőnkről, és minél előbb kerül erre sor, annál jobb. Végső soron el kell ismerniük, hogy Oroszországnak vannak jogos érdekei, és fel kell hagyniuk a fenyegetések és megfélemlítések politikájával. Tágabb értelemben véve az emberiség ma ismét, mint már eddig is sokszor, útelágazás előtt áll”

– fogalmazott a Magyar Nemzetnek Sztanyiszlavov Jevgenyij Arnoldovics, aki szerint közös érdek megakadályozni a súlyos konfliktus kirobbanását.

„Erre még mindig van lehetőség, ha kialakítjuk az összes fél érdekeinek igazságos és méltányos egyensúlyát, de nem a Nyugat felé tett egyoldalú engedmények árán. Ez viszont azt jelenti, hogy kompromisszumot kell kötnünk közös jövőnk tervezése során a közjó érdekében, elvetvén a diktátumot és a kényszerítést, és a világ „demokráciákra” és „autokráciákra” való felosztását”

– tette hozzá a nagykövet. Kitért arra is, hogy Oroszország kiemelten fontosnak tartja saját biztonságát, és ez így is marad.

Hogyan robbanhatott ki az orosz–ukrán háború?

– Talán naiv elképzelést alkottunk a Washington által vezetett kollektív Nyugat hazánkkal szembeni viselkedésének valódi indítékairól. Ezt Putyin elnök úr is őszintén elismerte nemrég egy interjúban – idézte fel a nagykövet a lap azon kérdésre, hogy vajon belecsalták-e az országot a háborúba.

„A 2000-es évek elején azt hittük, körülöttünk mindenki megértette, hogy Oroszország más ország lett, hogy nincs ideológiai konfrontáció, és ezért a szembenállás alaptalan. Akkoriban az orosz területen megjelenő szeparatizmus és a terrorizmus nyugati támogatását elnökünk a „gondolkodás és cselekvés tehetetlenségének tulajdonította: megszokták, hogy a Szovjetunió ellen harcolnak és továbbra is ezt teszik”. A valóságban azonban kiderült, hogy a Szovjetunió megszűnése után a Nyugat célja az volt, hogy Zbigniew Brzezinski elképzelései szerint „végbe menjen Oroszország összeomlása,” az ország részekre darabolása és azok külön-külön befolyása alá vonása, hogy ne tudjanak úgy fellépni érdekeik védelméért, ahogy egy egységes orosz állam tudna. Ezért Ukrajnát következetesen eszközként használták Oroszország megfékezésére, fegyverekkel látták el és a NATO-tagsággal kecsegtették”

– jelentette ki a budapesti orosz diplomata, majd megjegyezte, hogy Oroszország abban a reményben ment bele a minszki egyezmény megkötésébe, hogy ezzel véget vethet az Ukrajnában 2014-ben kezdődött belső konfliktusnak, és biztosíthatja a donbászi régió orosz lakosságának jogait. Ebben az esetben azonban a Nyugat ismét az elkötelezettség hiányáról tett tanúbizonyságot – fogalmazott, és felidézte, hogy a volt francia elnök, Francois Hollande és Angela Merkel volt német kancellár nyilvánosan elismerte, hogy csak azért írták alá az egyezményt, hogy időt nyerjenek és felkészítsék Ukrajnát a háborúra. Ukrajnából eközben folyamatosan fenyegető intézkedések érkeztek.

„Agresszíven léptek fel az ország többségében oroszok lakta keleti részével szemben. Először Porosenko, majd Zelenszkij rezsime „alacsonyabb rendű, kiirtásra ítélt” személyeknek minősítette őket. Törvényeket fogadtak el az orosz oktatás és média betiltására, illetve előidézték az egyházszakadást az ukrán ortodox egyházban. Nyilvánosan kijelentették, hogy minden oroszt fizikailag vagy törvényileg kipusztítanak. Ezért indult a különleges katonai művelet, hogy véget vessen Kijev donbászi oroszok ellen irányuló háborújának, továbbá – mint már említettem – az Ukrajna területéről érkező, Oroszország biztonságát fenyegető veszélyek kiküszöbölésére. És ezen célok folyamatosan valósulnak meg”

– fogalmazott Sztanyiszlavov Jevgenyij Arnoldovics.

A nyugati szankciók hatásai Oroszországban

Az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók csak olyan tekintetben, hogy tönkreteszik a Nyugattal, az Egyesült Államokkal, Európával, Kanadával, és Japánnal ápolt kapcsolatokat, vélekedik a diplomata. Megjegyezte ugyanakkor, hogy újra kellett szervezni az orosz gazdaságot, ami állítása szerint sikerült is.

„A szankciók hatására olyan fejlett iparágak erősödtek meg, mint például a polgári repülőgépek gyártása. Ezen a területen nem voltak nagy fejlesztések az ezredforduló környékén, ma két olyan repülőgépet is gyártunk, amelyek kizárólag orosz technológiát és alkatrészeket használnak. A Szuhoj Superjet már repül, a másik MC–21-es pedig tesztelés alatt áll. Sikeresek vagyunk, persze ennél is sikeresebbek lehetnénk, ha a Nyugat nem tagadta volna meg a velünk való együttműködést”

– magyarázta a budapesti nagykövet, és megjegyezte hogy akár még Coca Colát is lehet vásárolni Oroszországban. Magyarországgal kapcsolatban leszögezte, hogy semmilyen titulust nem szeretnének ráaggatni. – Nagyon jó, pragmatikus a kapcsolatunk. Természetesen van olyan ügy, amiben nem értünk egyet, de tiszteletben tartjuk a másik álláspontját. Ez pedig nagyon fontos. Ezért tudnak a vezetőink rendszeresen találkozni és nagyon nehéz kérdésekben is tárgyalni – mondta.Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozói kapcsán pedig arról beszélt, hogy ezek a megbeszélések azt jelzik, hogy mindketten a nehézségek ellenére fenn akarják tartani a kapcsolatot.

„Ismétlem, nem értenek egyet mindenben, de tisztelik a másik álláspontját. Elnökünk a kínai Egy út, egy övezet csúcs során létrejött találkozójuk után elmondta, nem ért egyet azon vádakkal, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök oroszbarát érzelmeket dédelget. Kifejtette továbbá, hogy a magyar miniszterelnököt elsősorban nem azért támadják, mert az európai vezetőkétől eltérő álláspontot képvisel, hanem mert van bátorsága kiállni népe érdekeiért. Ez a bátorság sok mai európai politikusból hiányzik. Féltékenyek rá, ezért támadják. Úgy vélem, Orbán Viktor jól ismeri és érti Oroszországot, ez pedig lehetőséget teremt arra, hogy a pragmatikus viszony fennmaradjon”

– fogalmazott a Magyar Nemzetnek Sztanyiszlavov Jevgenyij Arnoldovics.

Közeledik az orosz elnökválasztás

– Mi garantálja, hogy demokratikus választások lesznek Oroszországban? – tette fel a kérdést a Magyar Nemzet újságírója, amire a nagykövet azt válaszolta: az egész orosz társadalomnak az az érdeke, hogy a lehető legnyitottabb és legszervezettebb módon történjen meg, és hogy a lehető legtöbb orosz menjen el szavazni. A széles szavazóbázis – Oroszországban a szavazók száma több mint 112 millióra tehető a legfrissebb adatok szerint – elengedhetetlen feltétele az orosz népakarat demokratikus megnyilvánulásának. A korábbi évek tapasztalatai szerint országunkban hagyományosan magas részvétel mellett zajlik az elnökválasztás. A Központi Választási Bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy ezúttal is minden orosz állampolgár részt vehessen a választásokon, és kifejthesse a véleményét.

A teljes interjút a Magyar Nemzet online felületén Oroszország nem fog háborúzni Európával címmel olvashatják.