Eddig 27 szerbiai egyetemi kar jelentette be, hogy a következő tanévtől megemelik az önköltségen tanuló hallgatók tandíját. A legdrasztikusabb változás a Belgrádi Egyetem Építőmérnöki Karán várható, ahol a mostani 2 ezer euróról 2 és fél ezerre emelik az összeget. A szerbiai egyetemi képzés így már szinte egy árban van a nyugat-európai intézményekével. A tandíjemelés súlyosan érintheti a családokat, az elszabaduló ingatlanárak és az infláció miatt ugyanis már most sem olcsó mulatság diáknak lenni Szerbiában.

Jelentős a drágulás a szerbiai egyetemeken

Mostanáig 27 egyetemi kar döntött úgy Szerbiában, hogy növeli a tandíjat a következő évre vonatkozóan. A Belgrádi Egyetemen 14, az újvidékin 5, a nisin 2, míg a kragujevacin 6 kar határozott a drágításról. A Novi Pazar-i Egyetem egyelőre még nem fogalmazott meg véleményt ezzel kapcsolatban. Mint mondják, arról majd március végén döntenek.

A legnagyobb csapást a gólyák és a szüleik zsebére a belgrádi Építőmérnöki Kar méri, amely úgy döntött, hogy az első évben 60 ezer dinárral (511 euró), 240 ezerről 300 ezer dinárra, vagyis 2555 euróra emeli a tandíjat. 50 százalékkal magasabb tandíj vár a Gépészmérnöki Kar hallgatóira is, akik eddig 72 ezer dinárt (610 euró) fizettek, míg most 108 ezer dinár (920 euró) lesz ezen költségük egy tanévre.

A Közlekedésmérnöki Karon is jelentős az áremelés. Ott az eddigi 108 ezer dinár, azaz 920 euró helyett 130 ezer dinárt (1107 euró) lesznek kénytelenek a gólyák fizetni. A leendő szoftvermérnököknek is jócskán a zsebükbe kell nyúlniuk, hiszen az eddigi 243.500 dinár (2047 euró) helyett 282.000 dinárt (2400 euró) lesznek kénytelenek fizetni egy évre, míg az elektromérnöki és számítástechnikai szakon 108 000-ről (920 euró) 126 000 dinárra (1073 euró) nő a tandíj.

Belgrád, München, Bécs, Milánó

Az új árjegyzékekkel Belgrád szinte felzárkózott egyes nyugati országok egyetemeinek tandíjához – írja az Euronews. A szerbiai fiatalok és a külföldi oktatási intézmények közti kapcsolatokkal foglalkozó Ino Edukacija szervezet szerint ma már szinte ugyanannyi az önköltséges hallgatók tandíja a szerb fővárosban, mint Bécsben, Münchenben vagy Milánóban.

Ana Marija Koper, az Ino Edukacija munkatársa szerint az ausztriai és németországi állami egyetemeken 1500 és 3000 euró között van a tandíj. Nagyjából ennyi a képzés Szerbiában is.

A korábban említett karok mellett, mások is szerettek volna tandíjat emelni, de azokon a helyeken az egyetemisták nagyban ellenezték azt. A fővárosi Matematikai Kar dékánja kiemelte: a tervük az volt, hogy a legnépszerűbb szakaikon emeljenek a költségeken, míg a tanári karon pedig csökkentsék azokat. Ez a javaslat viszont végül nem kapott elegendő szavazatot, valójában az egyetemisták ellenezték ezt az elképzelést.

A rezsit (is) fizetik a tandíjból az egyetemek

Zoran Rakic hozzáfűzte, hogy a karok főként a tandíjakból befolyó pénzekből fedezik a villany, a víz, a fűtés, az anyagbeszerzés és a rendkívüli javítások költségeit. Az állam nem állja az egyetemek minden kiadását – magyarázta a dékán.

„Az állam hozzávetőlegesen 50 százalékát fizeti a rezsinek. Soha nem vásárol berendezéseket és eszközöket. Az országtól kapott összeg szinte teljes egészében az alkalmazottak fizetésére megy el, s eközben mindössze 2,7 százalék jut karbantartásra. Szerintem ez rossz. Legalább 10 százalékot kellene karbantartásra fordítani” – szögezte le Rakic.

A tandíjat most megemelő felsőoktatási intézmények azzal indokolják a döntésüket, hogy már évek óta nem változtattak az áraikon, és ez az árkorrekció összhangban van az inflációval is – vélik a karok vezetői.

A hallgatók számára viszont a tandíjak emelése csak az egyik csapás. A költségeiket tovább növeli az is, hogy az elmúlt időszakban gyakorlatilag elszálltak a bérleti díjak a nagyobb városokban, és az élelmiszerek ára is jelentősen nőtt.