A Német Kórházszövetség (DKG) szerint az energia és az egészségügyi termékek árának emelkedése súlyosan érinti a kórházakat.

A Német Kórházszövetség felmérése szerint Németországban tízből kilenc kórház gázt használ a fűtéshez, ez az energiahordozó pedig óriási hiánycikké vált a piacon. Ráadásul az októbertől érkező új gázadó miatt a vártnál is sokkal nagyobb lesz az intézmények többletköltsége. Egy másik felmérés szerint egyetlen kórházi osztály annyi energiát fogyaszt évente, mint négy átlagos méretű családi ház.

A mainzi Egyetemi Orvosi Központ például arra számít, hogy az energiaköltségek 2022-ben 2,7-szer magasabbak lesznek, mint az előző évben.

A fent említett felmérés során megkérdezett kórházak 96 százaléka már most sem képes a magasabb költségeket saját bevételeiből fedezni. A problémát a kórházak finanszírozási rendszere jelenti: leegyszerűsítve, a kórházak az államtól kapnak pénzt a beruházásokra, az egészségbiztosítási pénztáraktól pedig a működési költségekre az úgynevezett „esetenkénti átalánydíjakon” keresztül. Ezeket az átalányokat pedig legutóbb 2021 decemberében tárgyalták újra, azóta azonban merőben megfordult a világ és jelentősen nőtt az infláció.

A Német Kórházszövetség szerint egy közepes méretű kórház 2023-ban több mint hatmillió euróval többet fog fizetni a gázért és az áramért, mint 2021-ben. A szövetség 2023-ra tízmilliárd eurós hiányra számít. Emiatt a különböző orvosi szolgáltatások is drágábbak lesznek, például a különböző rákterápiás gyógyszerek és minden olyan készítmény, amelyet magasabb áron tudnak beszerezni. Ezzel együtt is az RWI Leibniz Institute for Economic Research szerint a kórházak háromnegyede már 2023-ban veszteséges lehet.

A szövetség szerint a kórházakat stabilizáló inflációs kompenzáció nélkül tömeges létszámleépítés fenyegeti az intézményeket, ami természetesen azonnal negatív következményekkel jár a betegellátásra nézve.

@DKGev fordert #Inflationsausgleich von vier Prozent: Mehrkosten für #Gas und #Strom, hohe Rechnungen externer Dienstleister – DKG-Chef #Gaß sieht viele #Kliniken am Rand der Zahlungsunfähigkeit. Vater #Staat müsse ran. #Krankenhaus #Klinik #Inflation https://t.co/e3dhaD91Up

— Ärzte Zeitung (@aerztezeitung) September 5, 2022

Korszerűsítésekkel és fejlesztésekkel ugyan mérsékelni lehetne a többletköltségeket, azonban ezekre a beruházásokra nincs elegendő pénze a klinikáknak. Általános vélemény egyébként a szakemberek között, hogy a politika nem fordít elég figyelmet a klinikák problémáira, különösen a munkaerőhiányra, mert egyszerűen nem áldoz elég pénzt arra, hogy megérje a szakmában maradni. A kórházak energiaigényei évszaktól függetlenül egész évben magasak: minél nagyobb egy kórház, annál költségesebb a fenntartása. A legalább 600 ággyal rendelkező intézményeké például mintegy háromezer háztartásénak felel meg, az átlagos éves rezsiköltségük pedig körülbelül nyolcszázezer eurónál kezdődött a válság előtt – ez most gyökeresen megváltozott és jelenleg senki sem látja a végét.