Az Európai Unió tagállamai közül a magyar gáztárolók relatív, vagyis fogyasztásarányos töltöttsége a negyedik legmagasabb az augusztus 28-i adatok alapján – derült ki az Aggregated Gas Storage Inventory európai platform adataiból.

Magyarország 36,35 százalékos szinttel áll a fogyasztásarányos töltöttség alapján készített lista negyedik helyén, hívja fel rá a figyelmet a Világgazdaság (VG).

Az augusztus végi adatok szerint az élen Ausztria (64,37 százalék) áll, utána Szlovákia (47,98), majd Csehország (39,4) következik.

Magyarország után, az ötödik helyen Dánia áll 32,9 százalékkal. Ausztria előnye egyrészt azzal magyarázható, hogy náluk van az Északi Áramlat–1 végpontja, másrészt az ország áramtermelésében – a vízi erőműveknek köszönhetően – minimális szerepet játszanak a gázüzemű erőművek.

Miután a betárolási időszak alatt ismét leállt az Északi Áramlat–1, azok az országok, amelyek eddig nem szereztek forrást, a múlt héttől jóval drágábban tehetik ezt meg. Ráadásul most tölteni sem tudnak néhány napig.

Magyarország abból a szempontból szerencsés helyzetben van, hogy a fő szállítási iránya nem észak, hanem dél, a Török Áramlat és a krki terminál.

A VG-nek a napokban több magyar kormányzati forrás is azt mondta, hogy Magyarországon nem kell számolni ellátási problémával sem a háztartások, sem az ipari termelőegységek szintjén, ugyanakkor a magas piaci gázár globális inflációs hatásai kivédhetetlenek. Azt az aspektust szintén kiemelték forrásaik, hogy Magyarország – szemben több más uniós tagállammal – időben és fix áron kötött le energiaforrást, az időközben megnőtt gázár így már nem növeli a lakosság terheit.

Nem ilyen kedvező a helyzet Németországban, ahol a fogyasztásarányos töltöttség épphogy meghaladja a 20 százalékot, így a berlini vezetésnek jó oka van arra, hogy felkészítse a németeket, hogyan melegedjenek majd télen az otthonukban, ha nem lesz földgáz.