2020 októberétől a tavalyi év azonos hónapjáig 15 ezerrel több munkavállaló tért vissza Szerbiába, mint amennyi távozott. A hazatérők között jelentős számban vannak magasan képzettek, például informatikusok, gépészmérnökök. Az okok hátterében jórészt az egyszerű matek áll: külföldön ugyanis, bár többet keresnek, a költségek is jóval nagyobbak.

A fizetés összege különbözik, de a belőle biztosítható életszínvonal nem

Sasa Stefanovic hét évvel ezelőtt költözött Svédországba, hogy szerencsét próbáljon. Keményen dolgozott, jól haladt, három évvel később már brigádvezetővé léptették elő. Bár keresetével elégedett volt, hét év külföldi munka után úgy döntött, visszatér Szerbiába, hogy ott alapítson családot.

„Úgy láttam, az az ország is fejlődik, be kellett látnom, hogy itt is van élet” – mesélte a férfi a Tacka povratka (Visszatérőpont) nevű civil szervezetnek.

Stefanovic azt mondta, a fizetése ugyan alacsonyabb Szerbiában, de az életszínvonal, amit az összegből biztosítani tud, nem marad el a svédországitól. Mint mondta, nem kedvelte a skandináv életstílust, az ottaniak ugyanis többnyire csak dolgoznak, majd hazamennek. A személyes találkozók, baráti összejövetelek pedig ritkák, és szigorúan előre tervezettek.

Otthon kamatoztatják a külföldön szerzett tudást

A Tacka povratka civil szervezet a diaszpóra és az anyaország szerbjeit igyekszik összekapcsolni, és segíti a visszatalálást azoknak, akik a külföldön töltött évek után mégis Szerbiában szeretnének hosszú távra letelepedni. Tanácsokat ad adminisztrációs és gazdasági témákban, valamint pozitív példákat sorakoztat. Podcast sorozatában már közel 70 személy nyilatkozott arról, hogyan élt külföldön, milyen motivációk hajtották haza, és hogyan találta meg a számításait Szerbiában. A megkérdezettek között IT-s, mérnök, művész, sportoló, modell és ügyvéd is van. Abban mindannyian egyetértenek, hogy a külföldön töltött évek alatt sokat tanultak, új trendeket, új világlátást ismertek meg és kapcsolati tőkét hoztak létre. Ezt a tudást azonban mind Szerbiában szeretnék kamatoztatni, sokan közülük például vállalkozást indítottak.

Jól keresnek a mesteremberek is

Az egyik belgrádi építészeti cég tulajdonosa a szerb közmédiának azt mondta, lényegesen megugrottak a fizetések Szerbiában az elmúlt években, a munkaadók ugyanis kénytelenek többet fizetni, ha megbízható személyeket szeretnének alkalmazni.

„A mesterek napidíja 60-70 euró, a fizikai munkásoké 30-35. Egy profi csempéző-burkoló mester napi bére akár 100 euró is lehet. Ha ezt havi szinten nézzük, komoly pénzeket lehet keresni” – nyilatkozta Veselin Raznatovic.

Hasonló tapasztalatokról számolt be korábban a V4NA-nak is egy szerbiai vízvezeték-szerelő. Azt mondta, mivel egyre kevesebb mester van a piacon, ő jóval több pénzt is elkérhet, mint néhány évvel ezelőtt. Ráadásul most válogathat a munkák közül, ha valami nem tetszik neki, visszautasíthatja, mert úgyis kap másik megbízást.

Nem követik a bérek az emelkedő árakat Németországban

Amíg Szerbiában határozottan emelkedik a mesterek és szakemberek bére, addig olyat is hallani, hogy nyugaton egyes helyeken csökkent a munkások fizetése. Erről szintén a V4NA-nak nyilatkozott egy szobafestő, aki azóta már vissza is tért Szerbiába. A németországi megélhetési költségek azonban egyre magasabbak – a lakbér és a rezsi a fizetés jelentős részét elviszi. Nenad Radicevic, a szerb köztévé német tudósítója azt nyilatkozta, a lakásbérlés és az élelmiszer ára az elmúlt két évben majdnem a duplájára nőtt.

„Úgy megnőttek a megélhetési költségek, hogy a németországi munkások többsége számára a megtakarítás a minimumra csökkent.” – olvasható az újságíró megállapítása a közmédia cikkében.

Nem csak a munkások, a magasan képzettek is visszatérnek

Ivan Brkljac, a Tacka povratka szervezet igazgatója szerint a korábbi években óriási problémát jelentő „agyelszívás” már nem annyira jellemző.

„Jelenleg több diplomás jön az országba, mint amennyi elmegy” – magyarázta Brkljac, aki szerint a legnagyobb gond jelenleg a szakosítási eljárásokkal van Szerbiában. „Nagyon nehéz specializációt szerezni, elsősorban az egészségügyben, az emberek ezzel elégedetlenek, de bízom benne, hogy az állam megteszi a szükséges lépéseket.” – nyilatkozta a szervezet vezetője.