Szerbia lakosait egyre kevésbé érdekli az ország európai uniós jövője, miközben az ukrajnai háborúhoz való hozzáállás is némileg változik az országban. Ez derült ki a Crta civil szervezet legfrissebb közvélemény-kutatásából. Az EU bővítése ugyanakkor geopolitikai érdek, erről írtak közleményükben magyar kormánypárti EP-képviselők.

EP-képviselők: új lendület kell Szerbia bővítésében

A CRTA közvélemény-kutatása alapján 36 százalék fogadná közönnyel az EU-integrációt, 28 százalék örülne neki, míg 33 százalék aggodalmát fejezné ki emiatt. Az utóbbi időben egyre többször lehetett arról hallani az Európai Parlamentből, hogy akár meg is szakíthatják a csatlakozási tárgyalásokat Belgráddal, ha nem vezetnek be a szerbek szankciókat Oroszországgal szemben. Nos, a kimutatás szerint ez sem rengetné meg a lakosságot, a megkérdezettek 43 százaléka közönyös lenne ezzel kapcsolatban is.

A felmérés készítői szerint azért is aggasztóak ezek az adatok, mert május óta nőtt azok száma, akik nem törődnek az integrációval, akiket nem érdekel az európai jövő.

Eközben Strasbourgban az Európai Unió új bővítési stratégiájáról szóló jelentésről tartottak vitát kedd este. Gál Kinga, a magyar kormánypárt, a Fidesz EP-képviselőcsoportjának elnöke hangsúlyozta: az Európa békéjét veszélyeztető fenyegetések rávilágítanak a bővítés geopolitikai jelentőségére. A térség az energiaellátás hosszútávú biztosítása és migrációs válságok kezelése szempontjából is kulcsrégió Európa számára.

„Az Unió nem késleltetheti tovább a stratégiai jelentőségű nyugat-balkáni bővítési folyamatot, új lendületre van szükség. Hiteles alternatívát kell kínálnia, ami lehetőség és felelősség is egyben” – emelte ki Gál Kinga.

kép: V4NA

Mint mondta: a nyugat-balkáni útvonalon súlyosbodik az illegális migrációs krízis, amit a térség és a kulcsszereplője, Szerbia integrációjával lehet megoldani. Ezért üdvözlendő a múlt héten Belgrádban bejelentett szerb, osztrák, magyar szándéknyilatkozat az illegális migránsok külső határokon történő visszafordításáról” – hangsúlyozta a képviselő.

kép: Facebook

Gál Kinga szerint a most vitatott jelentésben a csatlakozási feltételrendszer átpolitizált szigorítása rossz üzenet, elbizonytalanítja például a csatlakozásra váró Szerbiát.

„Számunkra elfogadhatatlan továbbá az egyhangúság eltörlésére vonatkozó javaslat, hiszen a többségi döntésekkel a kisebb tagállamok politikai szuverenitása kerülne súlyos veszélybe, különösképpen a külpolitikai döntésekben” – zárta felszólalását a képviselő.

Deli Andor, a Fidesz vajdasági származású EP-képviselője kiemelte: az elmúlt időszak európai parlamenti határozatai hozzájárultak ahhoz, hogy az Unió befolyása meggyengült a Nyugat-Balkán térségében. Szerbiának és a nyugat-balkáni térség országainak őszinte támogatásra és csatlakozási időpontra van szükségük.

Deli Andor hangsúlyozta: Európa nem halogathatja tovább a Nyugat-Balkán országainak csatlakozását.

A magyarokat szeretik a szerbek legjobban

A szerbek egyébként támogatják az országok regionális együttműködését. A legrosszabb véleménnyel a szomszédaik közül a horvátokról és az albánokról vannak, míg a legjobb viszony – az értékelésük szerint – a magyarokkal és az északmacedónokkal van. A montenegróiakkal kapcsolatban megosztott a társadalom.

A saját pénztárcája miatt aggódik a többség

A CRTA civil szervezet munkatársai szeptember 24-e és október 3-a között kérdezték meg a lakosokat. Az adatokat kedden hozták nyilvánosságra. A kérdezőbiztosok az uniós integráció témaköre mellett kitértek az orosz-ukrán háborúra, s annak gazdasági következményeire is.

A szerbek úgy vélik, hogy a jelenleginél is még nagyobb mértékben fogják elszenvedni az ukrajnai háború következményeit. 93 százalékuk arra számít, hogy a tél további drágulást hoz az élelmiszerek, az áram és az üzemanyag árában, csaknem kétharmaduk áramkorlátozástól és energiahiánytól tart. A balkáni ország lakói nagy része (43 százalék) leginkább a társadalmi és gazdasági helyzet miatt aggódik.

Az oroszok pártján állnak a szerbek

A felmérés szerint a szerbiai lakosok 65 százaléka a nyugati hatalmakat (az USA-t, a NATO-t és az EU-t) tartja leginkább felelősnek a háborúért.

A megkérdezettek 71 százaléka véli úgy, hogy a Nyugat nyomást gyakorol Belgrádra, hogy fordítson hátat Oroszországnak, ettől jóval kevesebben, mintegy 27 százaléknyian gondolják úgy, hogy az orosz vezetés erőlteti, hogy Szerbia hagyja el az EU felé vezető utat. 10-ből 6 szerb ugyanakkor úgy véli, hogy akkor is meg kell tartania az országnak a jó viszonyát Moszkvával, ha emiatt le kell mondani az uniós tagságról.

A megkérdezett lakosok hozzáállása azonban némileg változott az ukrajnai háborúhoz képest. A szerb állampolgárok több mint fele (58 százalék) úgy nyilatkozott, hogy közelebb áll az orosz félhez a konfliktusban, ötöde (22 százalék) pedig Ukrajna mellett döntött. Kijev támogatottsága 10 százalékponttal nőtt 2022 májusához képest, amikor 12 százalék volt, míg Oroszország mellett 8 százalékkal kevesebben állnak ki (58 százalék), mint korábban.

A szankciós politikát viszont teljesen elutasítják a szerbek. A lakosok mindössze 19 százaléka támogatja, hogy Belgrád büntetőintézkedéseket vezessen be Moszkvával szemben, 61 százalék pedig teljességgel ellenzi azt. A szankciókra egyelőre nincs is nagy esély, hisz a szerb államvezetés eddig már többször egyértelművé tette, elutasítja a szankciókat, de ugyanakkor kiáll Ukrajna területi integritása mellett.