A Scholz-akták: könyvet írtak a kancellár korrupciós botrányáról

A Scholz-akták: könyvet írtak a kancellár korrupciós botrányáról

Új lendületet vett az a korrupciós botrány, amelyet "minden idők egyik legnagyobb adócsalási ügyeként" emlegetnek és amelyben Olaf Scholz német szociáldemokrata kancellár is nyakig benne lehet. Scholz időnkét valahogy mindig kimossa magát egy időre, de ahogy egyre több bizonyíték kerül elő, úgy egyre jobban szorul a hurok a baloldali kancellár körül.

POLITIKA 2022. OKTÓBER 15. 12:33

Az úgynevezett A CumEx-ügytől évek óta hangos a nemzetközi sajtó, mivel több ország is érintett benne. Az ügy lényegében egy adócsalási rendszerrel kapcsolatos nyomozás, amelyben egy komplett hálózatot vizsgálnak a hatóságok, amelyet bankok, tőzsdei kereskedők, ügyvédek és pénzügyi tanácsadók alkottak.

A hálózat milliárdokat szerzett az európai államkincstáraktól az osztalékadóval kapcsolatos feltételezett csalás és spekuláció révén. A legnagyobb pénzösszeget veszítő államoktól több mint 62 milliárd dollárt csaltak el. A sor elején Németország van, a jelenlegi adatok szerint a nyugat-európai nagyhatalmat több mint harmincöt milliárd dollárral károsították meg.

Olaf Scholz német szociáldemokrata kancellár is érintett lehet az ügyben, bár időről-időre sikerül magát valahogy ideiglenesen kimosni a nyomozásból. Felmerült ugyanis a gyanúja annak, hogy Scholz még hamburgi polgármesterként segített adót csalni a Warburg banknak. Amikor elkezdték a bank elleni nyomozást, az intézményt a jelenlegi polgármester, Peter Tschentscher vezette. A nyomozás és az ügyészség munkálatai ellenére Hamburg kifizetett 47 millió eurónyi adóvisszatérítést a Warburg banknak, pedig erre nem is volt jogosult az intézmény, Olaf Scholz pedig a gyanú szerint tudott a turpisságról.

Scholz ugyanis többször találkozott a bank tulajdonosaival, de a nyomozás során azt állította, hogy nem emlékszik arra, hogy pontosan miről beszélgettek a találkozókon. A kancellár memóriáját azonban felfrissítette egy tanú naplóbejegyzése. Az egyik tulajdonos, Christian Olearius ugyanis lejegyezte, hogy Scholz mindenkit biztosított arról, hogy ha rajta múlik akkor a Warburg bank megtarthatja a pénzt. A két fél közötti kapcsolatot erősíti a tény, hogy a bank rengeteg pénzt adott Scholz pártjának, a szociáldemokratáknak – a jelek szerint tehát szó szerint kifizetődő volt a barátság és a feltételezett segítségnyújtás.

A Scholz elleni nyomozás egyelőre véget ért, az ellenzéki pártok ugyanakkor azt követelték nemrég, hogy ne csak Scholz polgármesteri levelezését nézzék át, hanem a privát levelezését is kutassák át a nyomozók az elmúlt évtized egyik legnagyobb adócsalási ügyében. Felmerül ugyanis a gyanúja annak, hogy Scholz a hivatali levelezőrendszeréből e-maileket és naptárbejegyzéseket törölt.

Olaf Scholz korrupciós botrányáról most egy könyv is megjelent, amelyet Oliver Schröm és Oliver Hollenstein írtak és amely a „A Scholz-akták: A kancellár, a pénz és a hatalom” címet viseli a Cum-Ex botránnyal és mások mellett Olaf Scholz szerepével foglalkozik. A könyv alapvetően arra a két kérdésre keresi a választ, hogy:

Hamburgi polgármestersége alatt, Olaf Scholz kampányolt -e a bankért, hogy annak tulajdonosai mentesüljenek az adó-visszatérítés alól? Illetve, hogy a jelenlegi kancellár szándékosan vezette -e félre a parlamentet és a közvéleményt az ügyben betöltött szerepével kapcsolatban az elmúlt években?

A könyv kapcsán vita alakult ki a német parlamentben is, Matthias Hauer, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselője kijelentette, hogy a botrány napról napra jobban rombolja a kancellár hitelességét, pedig Németországnak most egy olyan kancellárra van szüksége, aki becsületesen vezet, és akiben az emberek megbízhatnak. Ahogy fogalmazott,

„akár Hamburgban, akár a szövetségi kormányban, egy kormányfőtől elvárom, hogy ne találkozzon az adóbűnözőkkel, ne adjon nekik tippeket, hanem egyenesen és világosan megmondja nekik: nem ússzátok meg az adócsalás.”

Az Alternatíva Németországért (AfD) képviselője, Albrecht Glaser pedig azt mondta a parlamentben, hogy az állam és a demokrácia megbecsülése évek óta csökken

„és nem azért, mert a polgárok rossz demokraták, hanem mert a politikai osztály nem végzi a dolgát”.

Olaf Scholz egyébként valamennyi meghallgatásán azt állította, hogy nem emlékszik a részletekre, így válaszolni sem tudott a kérdésekre. Egy nemrég készült felmérés azonban rávilágított, hogy az emberek hetven százaléka nem hisz a kancellárnak, de még a szociáldemokratákat támogatók többsége, 56 százaléka sem hiszi el, hogy Olaf Scholz szinte semmire sem emlékszik az ügyből. A németek mindössze tizenegy százaléka hisz Scholznak az ügy kapcsán.

A botrányról Magyarországon is beszámolt a Magyar Nemzet című napilap.

A körülményeket tekintve figyelemreméltó, hogy Olaf Scholz kancellár a minap Gyurcsány Ferenc bukott magyar baloldali kormányfő feleségével, Dobrev Klárával egyeztetett a Magyarországnak járó, az Európai Bizottság által azonban egyelőre visszatartott pénzekről. Dobrev – aki férje pártjának európai parlamenti képviselője – arról számolt be, hogy Olaf Scholz azt mondta: „a jogállamisággal, korrupcióellenes küzdelemmel kapcsolatban nem fog kompromisszumokat kötni. Számára nem lesz elég annyi, hogy a magyar kormány korrupcióellenesnek beállított jogszabályokat visz át a Parlamenten. Csak akkor támogatja az uniós források megindítását, ha a magyar kormány valódi eredményeket tud elérni a jogállamiság helyreállítása és a korrupció megfékezése terén. A gyakorlatban és nemcsak papíron”.

Dobrev Klára bejegyzésére Kocsis Máté, a Fidesz nagyobbik kormányzópárt parlamenti frakcióvezetője reagált a közösségi oldalán. Kocsis azt írta,

figyelemreméltó bája az is a találkozónak, hogy épp Olaf Scholz kancellár és kormánya hozta össze a német történelem legnagyobb adócsalási botrányát, szóval ha Dobrev korrupciós továbbképzésre ment, akkor jó helyen járt. Röviden: nagyszerű ötlet, amit a baloldali német kancellár mond, de először talán a saját háza táján sepregessen, mert egyelőre kötésig jár a korrupciós ügyekben.

Dobrevnek pedig azt üzente: „kioktatást nem fogadunk el olyan magyar-bolgár kommunistáktól, aki a rablóprivatizációban gazdagodtak meg, és akik egyszer már tönkretették ezt az országot. Egy biztos: minden fenyegetőzésük ellenére a magyar kormány korrekt megoldásra törekszik az Európai Bizottsággal, és maximálisan elkötelezett a vállalások teljesítése mellett. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat” – olvasható a magyar kormánypárti politikus bejegyzésében.

POLITIKA

Címkék:

cum-ex scandal, germany, olaf scholz, scandal, spd